|
Keszü község Önkormányzata Képviselő –testületének 6/2010 (IV.2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Keszü község Önkormányzata Képviselő – testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /a továbbiakban: Szt./ 10. §. (1)-(3) bekezdései, 25.§., 26.§. , a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /a továbbiakban: Gyvt./ 18.§. (1) bekezdés b.) pontja és (2) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8.§. (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályozásáról az egyének, a családok és a közösség szociális biztonságának és működőképességének elősegítése és, megőrzése érdekében a következőket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya
1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Keszü község közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező: a.) magyar állampolgárokra, b.) bevándoroltakra és letelepedettekre, c.) hontalanokra, d.) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) E rendelet a 4.§. (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (4) A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra Keszü község Önkormányzata akkor illetékes, ha illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyként megjelölte.
2. §.
(1) A Képviselő – testület a szociális igazgatás területén az alábbi hatásköröket gyakorolja: a.) az Szt. 38.§. (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást, b.) az Szt. 43/B. §. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, c.) átmeneti segélyt, d.) temetési segélyt, e.) a Gyvt. 21. §. Alapján rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg, f.) felsőoktatási ösztöndíj – támogatást állapít meg. (2) A Képviselő – testület, valamint az Szt. felhatalmazása alapján a szociális igazgatás területén az alábbi hatásköröket a polgármester gyakorolja: a.) engedélyezi a köztemetést, b.) rendkívüli, sürgős esetben átmeneti segélyt állapít meg és gondoskodik a házipénztárból történő azonnali kifizetéséről. (3) A települési önkormányzat körjegyzője a szociális igazgatás területén az alábbi hatásköröket gyakorolja: a.) megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti az időskorúak járadékát az Szt. 32/B. §. alapján, b.) megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Szt. 33.§. – 37/F. §. Alapján, c.) megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti az ápolási díjat az Szt. 41.§. és 43/A. §. Alapján, d.) megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti a Gyvt. 19.§.-20/A.§. alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a Gyvt 20/B.§. alapján a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, valamint a Gyvt. 20/C.§. alapján az óvodáztatási támogatást, e.) megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti a hajléktalan személyekre vonatkozóan az Szt. 32/D.§. és 37/G. §. Szerinti támogatásokat, f.) megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti az Szt. 50. §. Szerinti közgyógyellátást, g.) személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetében jövedelmi és vagyoni igazolást állít ki az Szt. 119/C.§. alapján, h.) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg az Szt. 54.§. alapján. (4) Családsegítés és gyermekjóléti alapszolgáltatást a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulással kötött szerződés keretében a Pécs M.J. Város Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (7632. Pécs, Anikó utca 5.) látja el. (5) A 2.§. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt ellátások megállapításánál az Szt., a Gyvt. És azok végrehajtására kiadott kormányrendeletek mindenkori hatályos rendelkezései alapján kell eljárni. (6) A szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést és házi segítségnyújtást a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ (7621. Pécs, Rákóczi út 1.) látja el.
2. Eljárási rendelkezések 3. §. (1) E rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti. A polgármester intézkedéséről azonnal értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg kérnie kell a kifizetett átmeneti segély megtérítését. (3) A szociális ellátások iránti kérelmet a 2.§.-ban megállapított hatáskörök címzettje szerint – kivéve a 2.§. (6) bekezdése szerinti ellátásokat – a Keszü-Gyód Körjegyzőségnél (Gyód községi kihelyezett ügyfélszolgálatánál) kell benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek igazolnia, illetve csatolnia kell: - a család (kérelmező) jövedelmi, vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatot, - szükség szerint a munkaviszonyra, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, társadalombiztosítási jogviszony időtartamára, közmű kiadásokra, - az együtt élő családtagok személyi adataira, családi jogállására, - az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. A nyugellátásban részesülőknek a folyósítási törzsszám valódiságának igazolására, a nyugdíjas igazolványt be kell mutatni. (4) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (5) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (6) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. (7) A kérelmező köteles családja jövedelmét igazolni, az ellátás érdemi elbírálásához szükséges adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat szolgáltatni. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha az önkormányzatnak hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelemhez csatolt jövedelem nyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját. (8) A támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását annak bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni. (9) A jogerősen megállapított rendszeres pénzellátás a kérelem benyújtásának napjától, míg a természetbeni ellátás a határozat jogerőre emelkedését követő naptól esedékes. Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. (kivéve a kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény) (10) Az 1. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a Magyar Államkincstár Pest Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság) jár el. A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a Pest Megyei Igazgatóság 90 napon belül köteles e bekezdés szerinti eljárást lefolytatni. (11) A rendszeres szociális támogatásokat utólag, minden hónap 5.-ig kell folyósítani a jogosult részére, míg az eseti pénzellátást, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészülését követő 10 napon belül kell kifizetni. A támogatás utalásáról és a kifizetésekről a körjegyző gondoskodik. (12) Ha a rendszeres pénzellátásra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást teljes összegben folyósítani kell. (13) A rendszeres pénzellátásra való jogosultság feltételeit a hatáskör gyakorlója kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. (14) Az Szt-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény, illetve rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését pedig az Szt. 17.§-ában foglaltak szerint kell elrendelni. (15) A rendelet alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző (16) Ha az önkormányzat vagy a jegyző hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelem nyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelem nyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető
4. §. (1) A több hónapra megállapított segélynél a segély megállapításakor rendelkezni kell a folyósítás kezdő hónapjáról. (2) A szociális ellátásokról szóló határozat aláírására – hatáskör függvényében – a polgármester, illetve a körjegyző jogosult.
II. Fejezet Különös rész 1. Pénzbeli ellátások
Rendszeres szociális segély 5. §. (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, (2) Keszü község Önkormányzata által az (1) bekezdés b.)-c.) pontja szerinti személy részére a beilleszkedést segítő programot az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja. 6. §. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként – kivéve az Szt. 37/B. §. (1) bekezdés a.) pont szerinti személy – együttműködésre köteles, melynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét, b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(3) Az együttműködési kötelezettséget megszegi az, aki a.) az írásos megállapodást nem köti meg, illetve az abban foglaltakat nem teljesíti, b.) a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során az önkormányzattal történő együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. Rendelkezésre állási támogatás 7. §. (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 9. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. Az aktív korú személy arra az időtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. (2) A települési önkormányzat a közfoglakoztatási feladatok ellátását a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. (3) Közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni. (4) Közcélú munka keretében foglalkoztathatók az Szt. 36.§. (3) bekezdés szerinti személyek. (5) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát az Szt. 37/F. §-ban foglalt esetekben. (6) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését. A megállapodás egy éves időtartamra jön létre. A megállapodást a települési önkormányzat abban az esetben köti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja.
Lakásfenntartási támogatás 8. §. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás megállapításának szabályait - e rendelet rendelkezésein túl – az Szt. 38.§.-39.§.-ai tartalmazzák. (2) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt a normatív, illetve az Szt. 38.§. (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem évente két alkalommal március 31. és október 31. napjáig nyújtható be. 9. §. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás – mint önálló ellátás - megállapításának feltételei az Szt. –ben foglaltak figyelembe vételével: a.) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át, és b.) a lakásfenntartás havi átlagos költségeinek együttes összege a háztartás havi összjövedelmének 30 % -át eléri c.) a helyi lakásfenntartási támogatás havi összege minimum 2.500,- Ft. (2) A feltételek együttes teljesülése után a megállapított helyi lakásfenntartási támogatás egy naptári évre szól, és támogatást havonta utólag minden hó 5. napjáig kell folyósítani. (3) E rendelet alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 10. §. (1) Lakásfenntartási költségeken a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni.
11. §. (1) A támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható. A természetbeni ellátásként megállapított összeget az önkormányzat a támogatott által megjelölt közüzemi szolgáltatóhoz havonta, a tárgyhó 15. napjáig folyósítja fogyasztói számlaszámra történő átutalással.
12. §. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a lakásfenntartás költségeit igazoló, a kérelem beadását megelőző 3 havi számlákat, a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó igazolásokat. (2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
Ápolási díj 13. §.
(1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Az ápolási díjat az Szt. 43/B. §. (1) bekezdésében foglaltak kivételével a körjegyző állapítja meg. (3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit – e rendelet rendelkezésein túl – az Szt. 40.§.-44.§.-ai tartalmazzák. 14. §. (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, amennyiben a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át nem haladja meg. (2) A Képviselő-testület az ápolási díjra való jogosultságot az Szt. 42.§. (2) bekezdés b.) pontja alapján megszünteti, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. (3) Az ápolást végző személy kötelezettségét különösen akkor nem teljesíti, ha az ápolt élelmezéséről, gyógyszereinek beszerzéséről, gondozásáról, felügyeletéről, személye és környezete tisztán tartásáról, egészségi állapotának orvosi kontrolljáról nem gondoskodik. (4) Az ápolás körülményeit a megállapító szerv a családsegítő szolgálat útján ellenőrzi.
15. §. (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. (2) A helyi ápolási díj összege az öregségi nyugdíj legkisebb összege. (3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.(4) A jogosultságot megállapító szerv az ápolási díjra való feltételeit kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
16. §. Átmeneti segély (1) Átmeneti segély nyújtható kérelemre annak, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) A polgármester a rendkívüli helyzetbe került rászorulónak – ha azonnali anyagi segítséget más formában nem tud igénybe venni – alkalmanként átmeneti segélyt állapíthat meg. (3) Átmeneti segély alkalmanként, havi rendszerességgel, illetve pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában adható. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. (4) Átmeneti segély nyújtható annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át. 17. §. (1) Az alkalmanként nyújtott átmeneti segély egy-egy esetben 3.000,- Ft-tól 25.000,- Ft-ig terjedhet. (2) A rendszeresen folyósított átmeneti segély havi legalacsonyabb összege 3.000,- Ft, legmagasabb összege havonta 10.000,- Ft.
18. §. Kamatmentes kölcsön (1) E rendelet 19.§. (3) bekezdése értelmében átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is megállapítható. (2) A kamatmentes kölcsön összege 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő összeg lehet. Konkrét összegét – a körülmények mérlegelésével – a képviselő-testület esetenként dönti el. (3) A kölcsönt részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt. (4) A kölcsönben részesülőkkel szerződéskötésre kerül sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját. (5) A szociális kölcsön iránti kérelmet házasságban élők esetén mindkét házastársnak kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk. (6) A kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a házastársakat, illetve élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni. (7) Nem részesíthető kamatmentes kölcsönben az, aki a 3 éven belül igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.
19. §. Gyógyszertámogatás (1) Gyógyszertámogatás címén átmeneti segély adható annak, aki közgyógyellátásra nem jogosult, de betegsége miatt jelentkező magas gyógyszerkiadását jövedelmi helyzete alapján nem képes viselni és az igazolt gyógyszerköltsége a család egy főre jutó jövedelmének 10 %-át meghaladja. (2) A gyógyszertámogatás legmagasabb összege a havi gyógyszerköltség 50 %-a.
20. §. Temetési segély (1) A temetési segély megállapításának szabályait – e rendelet rendelkezésein túl – az Szt. 46.§-a tartalmazza. (2) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (3) Temetési segélyre jogosult az, akinek a.) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, b.) egyedül élő esetén annak 300 %-át és c.) a temetés költségeit a nevére kiállított temetési számlával igazolta. (4) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 150.000,- Ft-ban állapítja meg. (5) A temetési segély összege 20.000,- Ft (azaz húszezer forint) (6) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. (7) A kérelemhez csatolni kell a család jövedelemigazolásáról szóló igazolásokat, a temetés költségeit tartalmazó eredeti számlát, és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. (8) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
21. §. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának szabályait – e rendelet rendelkezésein túl – a Gyvt. 21.§-a tartalmazza. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (3) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni juttatás formájában is nyújtható - különösen a veszélyeztetett gyermekek számára – tankönyv, tanszerellátás támogatása, gyermekétkeztetési térítési díj átvállalása, utazási költségtérítés, stb. céljára. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke egy-egy esetben gyermekenként 3.000,- Ft-tól 25.000,- Ft-ig terjedhet, amelynek konkrét összegéről a Képviselő-testület egyéni elbírálás alapján dönt. 22. §. Felsőoktatási ösztöndíj – támogatás (1) A Képviselő – testület kérelemre ösztöndíj támogatásban részesíti azt a felsőoktatási alapképzésben részt vevő fiatalt, a.) aki önálló jövedelemmel nem rendelkezik, b.) akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegét, valamint c.) az önkormányzat és az Oktatási és Kulturális Minisztérium közösen kiírt Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázatában foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az ösztöndíj iránti kérelmeket a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázat beadásával egy időben, ahhoz kapcsolódóan bírálja el a Képviselő – testület, valamint dönt az ösztöndíj összegéről. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 23. §. Közgyógyellátás (1) A közgyógyellátás megállapításának szabályait – e rendelet rendelkezésein túl – az Szt. 49.§.-53.§.-ai tartalmazzák. (2) A jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg méltányosságból egy éves időtartamra annak a személynek, a.) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, b.) egyedül élő esetén annak 270 %-át, és c.) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, illetve meghaladja.
IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 24. §. (1) A szociálisan rászorultak részére biztosítandó személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályait az Szt. 56.§.-92/H. §. –ai tartalmazzák. (2) Az Szt.-ben foglalt alapszolgáltatások közül az önkormányzat az étkeztetést és a házi segítségnyújtást a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja. (3) A Képviselő-testület az étkeztetés tekintetében szociálisan rászorulónak tekinti azt a személyt, akinek a.) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettséget nem teljesíti, valamint b.) eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és c.) öregségi nyugdíjkorhatárt elérő életkora, orvosi vagy szakorvosi igazolás alapján megromlott egészségi állapota, vagy fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága alapján étkezését más módon nem képes megoldani. (4) Az intézményi térítési díjakat a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa állapítja meg. (5) A Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ a körjegyző által kiállított jövedelem igazolás alapján dönt a térítési díj mértékéről. (6) Az önkormányzat az Szt. 64.§.-ban foglalt családsegítést a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében látja el.
25. § (1) Az önkormányzat az általános iskolás gyermekek oktatásáról, neveléséről, napközbeni ellátásáról a Pécs – Keszü – Kökény Intézményfenntartó Mikro – Társulás keretében működő 1. a.) Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Intézményei - Anikó Utcai Általános Iskola 7632. Pécs, Anikó u. 1. - Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola 7633. Pécs, Aidinger u. 41. - Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda 7636. Pécs, Málom – hegyi út 41. b.) Kertvárosi Óvoda Intézményei - Anikó Utcai Tagintézmény 7632. Pécs, Anikó u. 3. - Melinda Utcai Tagintézmény 7632. Pécs, Melinda u. 23. - Enyezd Utcai Tagintézmény 7632. Pécs, Enyezd u. 3. - Enyezd Utcai Tagintézmény 7632. Pécs, Enyezd u. 1. valamint 2. A Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ (7831. Pellérd, Park sétány 2.) intézményeken keresztül gondoskodik. (2) Az önkormányzat a Gyvt. -ben meghatározott gyermekjóléti szolgálatot a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el. V. Fejezet Záró rendelkezések 26. §. (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg hatályát veszti Keszü község Önkormányzata 11/2008 (IX.31.) sz., a 2/2008 (II.28.) sz., 9/2007 (IX.20.), valamint az 5/2006(IV.30.) számú rendelettel módosított 12/2005(XII.6.) sz. rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelete. (2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., a Gyvt, az Szmtv, továbbá azok végrehajtására kiadott kormányrendeletek szerint kell értelemszerűen eljárni.
Antal Tamás Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa polgármester körjegyző
Záradék: A rendeletet Keszü község Önkormányzata Képviselő – testülete 2010. március 29-én megtartott ülésén alkotta meg. Kihirdetve: 2010. április 2.
Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa körjegyző [1] Lásd a 2007: I. törvényt.
|