A lakosság számának szembetűnő gyarapodása két forrásból táplálkozik a vizsgált településen. Egyrészt a születések és halálozások közötti pozitív különbségből, másrészt pedig a bevándorlás kedvező alakulásából. Mindkét kategóriára vannak különleges példák, több baranyai faluban mindkét tőről fakadóan emelkedik az ott élők csoportja.
Keszü lakossága például csaknem megháromszorozódott a vizsgált, valamivel több, mint másfél évtized alatt, a településéhez hasonlatos növekedést – ami nem csak a nagyarányú odavándorlásból adódik – más falvak megközelíteni sem tudtak. A folyamat egyértelmű nyertesei a megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozó települések, amelyek a ''90-es évek közepétől vonzó célpontok voltak a zöldövezeti életteret, kertvárosi nyugalmat kereső fiatal letelepedőknek.
Míg a fiatal bevándorlóknak köszönhetően több faluban kedvezően alakult a született gyermekek száma is, vannak olyan települések, ahol egyértelműen csak a születések nagyobb arányának köszönhető a lélekszám gyarapodása. Kiemelkedik ezek sorából például Gilvánfa, Alsószentmárton vagy Siklósnagyfalu. A szakmai elemzés megfogalmazása szerint ez azzal függ öszsze, hogy ezeken a településeken a többinél jóval nagyobb – majdhogynem kizárólagos – a hagyományosan magas termékenységű roma lakosság jelenléte.
Érdekesség, hogy a másfél évtized összesítésében pozitív mérleggel záró falvak szinte mindegyike esetében voltak hullámzások a lélekszám alakulásában. Ezen a téren Pellérd büszkélkedhet egyedül kiegyensúlyozott, jó teljesítménnyel, itt ugyanis folyamatos a pozitív tendencia.
A vizsgálat arra is rámutat, hogy a bevándorlókat vonzó falvakat alacsonyabb munkanélküliség, jobb infrastrukturális ellátottság jellemzi, az itt élők iskolai végzettség szerinti megoszlása is kedvezőbb.
|
Az
eredeti cikk a Dunántáli Naplóban: