A lakosság lélekszáma az 1980-as évek vége óta növekszik. Ennek oka, hogy az unokák költöznek vissza a községbe, emellett sok városi ember adja el a panellakását és vásárol házat a városkörnyéki községekben. Így a népesség korfája egyre inkább a fiatalok felé tolódik el.
Az 1950-es években a leépülés elkezdődött a faluban, a fiatalok Pécsre jártak dolgozni, tanulni. A helyi kisiparosok is egyre inkább a nagyvárosban próbáltak szerencsét. Elköltözésükkel elöregedett és kezdett kihalni a falu. A mezőgazdasági munka becsülete ezidő tájt már közel sem jelentős, pedig hát volt idő, amikor a dölyfös urbánusok csak paradicsomosoknak titulálták a helyieket, mivel rengeteg zöldséget szekereztek a pécsi piacra. A rendszerváltozás után azonban gyökeres változás következett be. Ehhez először megszüntették a Pellérdhez kötődő társközösségi státust, amely nem volt kamatozó Keszü számára. A fejlődésnek egyetlen útja kínálkozott: telkeket értékesíteni, lehetőséget biztosítani a városból való kiköltözésre. Az Önkormányzat jó érzékkel ismerte fel ezt az igényt. Részaránytulajdonosoktól felvásárolták a falu és aMalomvölgyi-tó közötti szántókat. A 25 Ha terület rendezési terve 1994-ben készült el. Az elképzelések szerint a területen kialakított 220 telek egy bordázathoz hasonló, végeiken fordulókkal ellátott, zsákutcás szerkezetre van felfűzve. A területet Cserepes-dülőnek nevezték el.
Ma körjegyzőség működik a községben Gyóddal, melynek 603 fő lakója zömmel német nemzetiségű.
Van a községben cigányönkormányzat. A 2002. októberében megalakult testület 3 fős, az együttműködésük jónak mondható a faluval. Nagyon aktívak, programokat, segélyakciókat szerveznek, az ünnepekről méltó módon megemlékeznek.
Jól működik az idősek klubja 60-80 fővel, folyamatos programokkal, utazásokkal. 2001-től működik a "Keszüért Egyesület" civilszerveződés, mely összefogja a sport, ifjúsági és közművelődési feladatokat. Egy közösségi épület van csak, sajnos ezt használja mindenki, pályázat útján próbálnak kitörni ebből a helyzetből.
A helyi foglalkoztatási lehetőség kevés, a keszüiek döntő része naponta Pécsre jár dolgozni. A munkanélküliség aránya alacsony, mindössze 5%, túlnyomó többségük szakképzetlen. Az 5 gazdasági társaság és 25 egyéni vállalkozó jelentős része a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban dolgozik, utóbbiak kisiparosok. A községnek intézményi háttere nincs.
Forrás: Szilágyi Zoltán. Keszü, egy fiatalodó település