Keszü község Önkormányzata

3/2003(III.15) sz. rendelete

a Képviselõtestület Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról

A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990.évi LXV.törvény létrehozta az önkormányzati rendszert, biztosítva a településeknek az önállósághoz való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmét.

A helyi önkormányzatok feladat-és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratok, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapul véve Keszü község Önkormányzata önállóan, demokratikus módon intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A Képviselõtestület fenti elvekkel összhangban, eddigi mûködésének tapasztalatit hasznosítva, - a többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 18.§./l/ .bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve mûködésének részletes szabályait Szervezeti és Mûködési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:

I.

Általános rendelkezések

l.§.

(1.) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, címe:

Keszü község Önkormányzata

7668. Keszü, Petõfi Sándor u. 24

(2.) Az Önkormányzat pecsétje:

Kör alakú pecsét, középen a Magyar Köztársaság címerével,

Felirata: Keszü község Önkormányzata Képviselõtestülete

Baranya megye Keszü

(3.) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

• A képviselõtestület nevében kiadmányozott ügyiratokon,

• A képviselõtestületi ülésekrõl készített jegyzõkönyvek hitelesítésénél,

• A testület által adományozott okleveleken,

• Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükrözõ dokumentumokon.

(4.) A polgármester hivatalos pecsétje kör alakú középen a Magyar Köztársaság címerével, a

köríven a következõ felirattal:

Keszü Község Polgármestere

Baranya megye

(5.) Keszü község címere: osztott címerpajzsban kék alapon bal oldalon 4 búzakalász jobb oldalon piros alapon fél ásón ágaskodó ló, mellsõ lábai között nyilat tartva. A címerpajzs alatt Keszü felirat.

(6.) A Polgármesteri Hivatal feladatait Keszü-Gyód községek Körjegyzõsége látja el.

II.

A helyi önkormányzás általános szabályai

2.§.

(1.) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatással való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi- és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2.) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

• képviselõtestülete, annak felhatalmazása alapján:

• a bizottsága,

• a polgármester,

• a helyi kisebbségi önkormányzat testülete,

• a helyi  népszavazás hozhat.

(3.) A Képviselõtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintõ ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel-  és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban.

3.§.

A Képviselõtestület a helyi közszolgáltatások fejlesztése érdekében együttmûködik a Baranya Megyei, és a Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzattal, támogatja a kistérségi összefogást célzó kezdeményezéseket.

III.

Az Önkormányzat feladat és hatásköre

4.§

(1.) Az Önkormányzat köteles gondoskodni:

• az egészséges ivóvízellátásról,

• az óvodai nevelésrõl, általános iskolai oktatásról és nevelésrõl,

• az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról

• a közvilágításról,

• a helyi közútak és köztemetõ fenntartásáról,

• a hulladékgazdálkodásról,

• a sportfeladatok ellátásáról,

• a helyi közösségi tér biztosításáról,

• a könyvtári szolgáltatás ellátásáról,

• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérõl

• a körjegyzõség  mûködtetésérõl.

(2.) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

• az ellátása nem sérti más település érdekeit,

• nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

• megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezõen elõirt feladat- és hatásköröket,

• ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. 

(3.) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó  pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejûleg a Képviselõtestület külön dönt.

5.§.

(1.) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselõtestületet illetik meg.

(2.) A Képviselõtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvetõ intézményhálózat létrehozásával és mûködtetésével szorosan összefüggõ hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

(3.) Ezen túlmenõen a Képviselõtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik, amit törvény a képviselõtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.

IV.

A Képviselõtestület mûködése

6.§.

(1.) A Képviselõtestület tagjainak száma: 8 fõ.

(2.) A Képviselõtestület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3.) A Képviselõtestület alakuló ülését a választást követõ l5 napon belül össze kell hívni. Az ülés összehívásáról a Polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a Polgármester eskütételéig.

(4.) A Képviselõtestület az alakuló ülésen dönt az 1993. évi LXXVII. Törvény 22.§.-ába foglalt kisebbségi önkormányzattal kapcsolatban.

(5.) A Képviselõtestület – szükség szerint – de évente legalább hat ülést tart. Összehívásáról és levezetésérõl a polgármester gondoskodik, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettõjük akadályoztatása esetén a Képviselõtestület legidõsebb tagja, mint korelnök.

(6.) A Képviselõtestület összehívását a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetõje, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. Kisebbségi és etnikai csoportokat érintõ ügyekben az érintett közösségek képviselõi is kezdeményezhetik az ülés összehívását.

(7.) A Képviselõtestület ülését – lehetõleg – minden hónap elsõ hetének  szerdai napján l8 órára kell összehívni.

(8.) Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, illetve a képviselõk egy negyedének, az önkormányzat bizottságának – a napirendi javaslatot is tartalmazó – indítványára.

(9.) A Képviselõtestületi ülés meghívóját és az írásos elõterjesztések anyagát a képviselõknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal rendelkezõknek – rendes ülés esetén legalább az ülés napját 3 nappal megelõzõen, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával elõbb kézbesíteni kell.

Rendkívüli ülés esetén az írásbeliségtõl el lehet tekinteni.

(10.) A képviselõtestületi ülések idõpontját, helyét, napirendjét tartalmazó hirdetményt a    községi hirdetõtáblán, és a nagyobb forgalmú közterületeken ki kell függeszteni.

A Képviselõtestület ülése

7.§.

(1.) A Képviselõtestület ülése nyilvános.

(2.) A Képviselõtestület ülésén – tevékenységi körükbe tartozó témákban – a keszüért Egyesület elnökének, valamint a Nyugdíjas Klub vezetõének tanácskozási joga van.

(3.) A Képviselõtestület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetõi megbízás adása, illetõleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylõ személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy, összeférhetetlenségi   és kitüntetési ügy , valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(4.) Zárt ülést rendelhet el a Képviselõtestület a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(5.) Zárt ülésen a Képviselõtestület tagjai, a kisebbségi szószóló és a körjegyzõ, valamint meghívása esetén az érintett és a szakértõ vesz részt.

8. §.

(1.) Az ülés a képviselõk többségének jelenléte esetén határozatképes.

(2.) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést 8 napon belül ismét összehívja. A megismételt ülésen az elmaradt ülés napirendjét tárgyalni kell.

(3.) A polgármester, - illetve az ülést levezetõ – elnöki jogkörében az ülést:

• megnyitja, berekeszti, félbeszakítja, szünetet rendel el,

• megállapítja a határozatképességet,

• napirend elõtti, és ügyrendi kérdésben megadja vagy megtagadja a szót,

• javaslatot tesz a napirendek, illetve azok összevont tárgyalására,

• elõterjeszti az ülés napirendjét,

• vezeti a napirendek feletti vitát,

• szavazást rendel el, megállapítja annak eredményét,

• biztosítja az ülés rendjét,

• felszólalási jogot biztosít az ülésen résztvevõ polgároknak, a jelentkezés sorrendjében.

(4.) Az ülés napirendjét a Képviselõtestület állapítja meg.

Sürgõsségi indítvány

9.§.

(1.) A képviselõk  a napirendre felvett ügyekkel össze nem függõ ügyben sürgõsségi indítványt tehetnek, amelyet legkésõbb a rendes ülés kezdetéig kell a polgármesternél beterjeszteni a sürgõsség tényének rövid indokolásával.

(2.) Sürgõsségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a bizottság- /ok/ elnökei,  a képviselõk, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, a körjegyzõ.

Az indítvány napirendre tûzésérõl a Képviselõtestület vita nélkül, egyszerû többséggel határoz.

(3.) Ha a Képviselõtestület helyt ad a sürgõsségi indítványnak, úgy azt elsõ napirendi pontként tárgyalja meg.

(4.) Ha a polgármester vagy valamely képviselõ ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgõsség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A sürgõsség elvetése esetén az indítványt napirendi javaslatként kell kezelni.

A tanácskozás rendje, szavazás

10.§.

(1.) A napirendi pontok felett a polgármester külön-külön vitát nyit, melynek során az elõterjesztõ a vita elõtt szóban kiegészítést tehet. Az elõterjesztõhöz a tanácskozási joggal rendelkezõk kérdéseket tehetnek fel, amelyre az elõterjesztõ köteles rövid választ adni.

(2.) Az ülésen elsõsorban a képviselõknek és a tanácskozási joggal rendelkezõknek van felszólalási joguk.

(3.) Bármely képviselõ, illetve a napirend elõadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendrõl történõ levételét. A javaslatról a Képviselõtestület vita nélkül egyszerû többséggel határoz.

(4.) A vita lezárására, a hozzászólások idõtartamának korlátozására bármely képviselõ javaslatot tehet. A vita lezárása után az elõterjesztõ válaszol a hozzászólásokra.

(5.) Tájékoztató jellegû elõterjesztések, indítványok felett nem kell vitát nyitni.

(6.) A polgármester a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elõször a módosító és kiegészítõ indítványokról dönt a testület, majd az egész határozati javaslatról.

(7.) A Képviselõtestület – a szavazati arány rögzítése mellett – alakszerû határozat nélkül dönt:

• feladatmeghatározást nem tartalmazó elõterjesztések elfogadásáról,

• információk tudomásul vételérõl,

• interpellációra adott válasz elfogadásáról,

• tájékoztatókról, bejelentésekrõl.

11.§.

(1.) Napirend elõtti felszólalásra a polgármestertõl bármely képviselõ kérhet engedélyt, a felszólalás tárgyának meghatározásával. Az engedély megtagadása esetén a képviselõ kérésére a tárgyban a testület vita nélkül határoz /napirend elõtti felszólalás/.

(2.) A tárgyalt napirendet érintõ ügyrendi kérdésben bármely képviselõ szót kérhet, javaslatot tehet /felszólalás az ügyrendhez/.

12. §.

(1.) A határozathozatalhoz a jelenlévõ képviselõk több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(2.) Szavazategyenlõség esetén újabb szavazást kell tartani, és ha az sem vezet eredményre, az elõterjesztést a következõ ülésen ismételten meg kell tárgyalni.

(3.) Minõsített többséghez a megválasztott képviselõk több, mint felének szavazata szükséges.

(4.) Minõsített többség szükséges törvényben, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott ügyekben:

• önkormányzati rendeletalkotáshoz,

• az önkormányzat szervezetének kialakításához és mûködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

• önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

• külföldi önkormányzattal való együttmûködést rögzítõ megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

• intézmény alapításához,

• a képviselõ kizárásához,

• zárt ülés elrendeléséhez,

• a képviselõtestület megbízatásának lejárta elõtti feloszlatásához,

• a polgármester elleni kereset benyújtásához,

• a körjegyzõ kinevezéséhez,

• az országgyûlésnél a település területével határos másik megyéhez való átcsatlakozás kezdeményezéséhez,

• az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez.

13. §.

(1.) A Képviselõtestület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2.) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat. Alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelezõ.

(3.) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell.

(4.) Név szerinti szavazást bármely képviselõ indítványozhat. Az indítvány felõl a Képviselõtestület vita nélkül dönt. Név szerinti szavazáskor a szavazatokat névsorrendben kell leadni, a hitelesített névsort a jegyzõkönyvhöz kell csatolni.

(5.) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felõl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselõ indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(6.) A Képviselõtestület határozatait naptári év elejétõl kezdõdõen folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, amelyrõl a körjegyzõ nyilvántartást vezet.

Kérdés, interpelláció.

14. §.

(1.) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, mûködési, döntési, elõkészítési ügyben kérdés tehetõ fel, amelyre a megkérdezett az ülésen köteles választ adni /kérdés/.

(2.) A képviselõ az ülésen a napirendek lezárása után a polgármestertõl, alpolgármestertõl, bizottsági elnöktõl, körjegyzõtõl önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet /interpelláció/, amelyre a kérdezett az ülésen, vagy azt követõen legkésõbb l5 napon belül – írásban – köteles választ adni. 

(3.) Az interpellációt legkésõbb az ülés megkezdéséig a polgármesternél kell bejelenteni. Az interpelláció elfogadásáról a Képviselõtestület dönt, azt követõen, hogy az interpelláló az elfogadás kérdésében nyilatkozott.

(4.) Ha az  interpellált írásban ad választ, azt minden képviselõhöz el kell juttatni, elfogadásáról azonban ekkor is testületi ülésen kell dönteni.

(5.) Az interpellációkról a körjegyzõ nyilvántartást vezet.

A  tanácskozás rendjének fenntartása

15. §.

(1.) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

• figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illõ, sértõ kifejezéseket használ,

• ismételt figyelmeztetést követõen megvonhatja a hozzászólótól a szót,

• rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselõtestület tagjához, illetve a képviselõtestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

• nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlõdõ rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(2.) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzõkönyv

16.§.

(1.) A képviselõtestület ülésérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselõk és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerû eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzõkönyv elkészítésérõl a körjegyzõ gondoskodik.

(2.) Zárt ülésrõl külön jegyzõkönyv készül, amelyre a titkos ügyiratkezelés szabályait kell alkalmazni.

(3.) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselõtestülei elõterjesztésekbe és a jegyzõkönyvekbe.

Önkormányzati rendeletalkotás

17. §.

(1.) A Képviselõtestület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

(2.) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

• polgármester, alpolgármester,

• önkormányzati bizottság elnöke,

• települési képviselõ,

• körjegyzõ,

• a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetének vezetõi,

• kisebbségi önkormányzat testülete,

• mindazok a központi szervek, amelyeknek törvény értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.

(3.) A rendelettervezetet a Körjegyzõség, a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külsõ szakértõ készíti el.

(4.) A rendelettervezetrõl a körjegyzõ – a Képviselõtestület elé terjesztés elõtt – törvényességi szempontok észrevételezésével állást foglal.

(5.) A Körjegyzõség a rendelettervezet elõkészítésében akkor is köteles részt venni, ha azt más készíti el.

(6.) A Képviselõtestület a lakosság szélesebb körét érintõ rendeletek elõkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(7.) A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita elõtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

18.§.

(1.) A rendelet tervezetét vagy a rendeletalkotást kezdeményezõ vagy a körjegyzõ terjeszti elõ. Az elõterjesztõ köteles ismertetést adni az elõkészítésnél felvetett de a tervezetben nem szereplõ kisebbségi javaslatokról, indítványokról is.

(2.) A rendelet elfogadását követõen annak hiteles szövegét a körjegyzõ szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyzõ írják alá.

(3.)A rendelet kihirdetésérõl a Községháza hirdetõtábláin történõ kifüggesztés útján – az elfogadást követõ l5 napon belül a körjegyzõ gondoskodik.

V.

A települési képviselõ

19.§.

(1.) A települési képviselõk jogai azonosak.

(2.) A képviselõk fõbb jogai:

• részt vehet a testületi döntések elõkészítéséban, végrehajtásuk megszervezésében, ellenõrzésében,

• megbízás alapján képviselheti a képviselõtestületet,

• aktív részvétele a testület ülésein,

• kérheti, hogy hozzászólását szó szerint tartalmazza a jegyzõkönyv,

• kérheti írásbeli véleményének a jegyzõkönyvhöz csatolását.

• kezdeményezheti, hogy a Képviselõtestület vizsgálja felül az átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntést,

• a Körjegyzõségtõl igényelheti képviselõi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremûködést,

• sürgõs, közérdekû ügyben kezdeményezheti a Körjegyzõség intézkedését,

• bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt,

• a Képviselõtestület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult.

(3.) A képviselõ fõbb kötelezettségei:

• az alakuló, illetve megválasztását követõ ülésen eskütétele,

• tevékeny részvétel a testület munkájában,

• közéleti szerepvállalással járó felelõs magatartás,

• felkérés alapján részvétel a testületi ülések elõkészítésében, vizsgálatokban,

• az állami, szolgálati, üzleti és magántitkok megõrzése,

• kapcsolattartás a polgárokkal, önszervezõdõ lakossági közösségekkel,

• személyes érintettség bejelentése,

• megbízólevelének átvételétõl számított 30 napon belül vagyonnyilatkozat tétele.

VI.

A képviselõtestület bizottságai

20. §.

(1.) A képviselõtestület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

A polgármester, alpolgármester, a körjegyzõség dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja

(2.) A bizottság elnökét, és tagjainak több, mint felét a települési képviselõk közül kell választani.

(3.) A Képviselõtestület a következõ bizottságokat a következõ létszámmal hozza létre:

a.) A Képviselõtestület az ügyrendi, összeférhetetlenségi kérdések vizsgálatára, valamint a polgármesteri és képviselõi vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenõrzésére 3 fõs Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot  hoz létre.

A Bizottság elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot. Személyi összetételét az l.sz. melléklet tartalmazza.

b.) A Képviselõtestület az önkormányzati gazdálkodás biztonsága és pénzügyeiben való tájékozódás érdekében 4 fõs Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot hoz létre. A Bizottság elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot. Személyi összetételét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4.) A bizottsági ülés összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

(5.) A bizottsági ülést a polgármester, a bizottság képviselõ tagja javaslatára össze kell hívni.

(6.) Bármely képviselõ javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselõt.

(7.) A bizottsági ülés napirendjérõl, döntésérõl, állásfoglalásáról a Képviselõtestületet tájékoztatni kell.

(8.) A bizottság belsõ mûködési szabályait – az e rendeletben foglaltakon túl – maga határozza meg.

VII.

Polgármester, alpolgármester, körjegyzõ

21. §.

(1.) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2.) A polgármester tagja a Képviselõtestületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, mûködése szempontjából települési képviselõnek tekintendõ.

(3.) A polgármester a képviselõtestület mûködésével összefüggõ feladatai körében:

• segíti a települési képviselõk munkáját,

• összehívja és vezeti a testület üléseit,

• képviseli az önkormányzatot,

• szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

• biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

(4.) A polgármester, - ha a Képviselõtestület döntését az önkormányzat érdekeire sérelmesnek tartja – ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását.

(5.) A Képviselõtestület – saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – titkos szavazással az alakuló ülésen vagy az azt követõ elsõ ülésén alpolgármestert választ.

(6.) Az alpolgármester feladata – melyet társadalmi megbízatásban lát el – a polgármester helyettesítése, munkájának segítése.

(7.) A körjegyzõ kinevezésérõl, közszolgálati jogviszonya megszüntetésérõl, fegyelmi felelõssége érvényesítésérõl a körjegyzõséget létrehozó községek képviselõtestülete együttes ülésen dönt.

VIII.

A Képviselõtestület hivatala

22.§.

(1.) A Képviselõtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek elõkészítésére, döntései végrehajtására, a testületek mûködésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban elõírt államigazgatási feladatok ellátására  Gyód község Képviselõtestületével közösen egységes hivatalt mûködtet.

(2.) A hivatal elnevezése: Keszü-Gyód községek Körjegyzõsége. Székhelye: 7668. Keszü, Petõfi Sándor u. 24.

(3.) A körjegyzõ vagy megbizottja heti egy alkalommal Gyód községben ügyfélfogadást tart.

(4.) A Körjegyzõség hivatali létszámát, szervezeti felépítését, mûködési szabályait a körjegyzõséget alapító együttmûködési megállapodás, valamint az Alapító okirat rögzíti.

(5.) A Körjegyzõségnek Keszü  község  Cigány Kisebbségi Önkormányzata mûködésével és döntéselõkészitõ tevékenységével kapcsolatos feladatait külön Együttmüködési megállapodás rögziti.

IX.

A társulások .

23.§.

(1.) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerûbb, gazdaságosabb és ésszerûbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselõtestület elsõsorban a megyei közgyûléssel, más települések képviselõtestületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2.) A Képviselõtestület társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 4l.§.-44.§. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. Törvény rendelkezései szerint jár el.

(3.) A Képviselõtestület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttmûködéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi közügyek megoldására  irányulnak.

X.

Népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórum

24.§

(1.) A Képviselõtestület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön rendeletben szabályozza.

(2.) Népi kezdeményezés utján a Képviselõtestület elé terjeszthetõ minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselõtestület hatáskörébe tartozik.

(3.) A Képviselõtestület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezéseket, amelyeket a választópolgárok l0 %-a kezdeményezett.

(4.) A polgármester polgárok gyülésén /falugyülésen/ rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a település helyzetérõl, a képviselõtestület munkájáról.

(5.) A gyülésre meg kell hivni a képviselõket, a kisebbségi önkormányzat testületét, a helyi civil szervezõdés /-ek/ képviselõit és a körjegyzõt.

(6.) A Képviselõtestület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával a polgárok, társadalmi szervezetek, egyesüleket, civil szervezõdések képviselõi közérdekü ügyekben a polgármesterhez, alpolgármesterhez, képviselõkhöz, körjegyzõhöz kérdést intézhetnek, illetve közérdekü javaslatot tehetnek.

(7.) A közmeghallgatásról- melyet a polgármester vezet – jegyzõkönyv készül. Tartalmára készitésére a képviselõtestületi jegyzõkönyvre irányadó szabályok érvényesek.

(8.) A polgárok  gyülése, közmeghallgatás idejérõl és helyérõl az esemény elõtt l0 nappal a lakosságot tájékoztatni kell.

XI.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

25. §.

(1.) Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.

(2.) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(3.) A Képviselõtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszirozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerütlen.

(4.) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

(5.) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselõtestület, szabályszerüségéért a polgármester, törvényességéért a körjegyzõ  felelõs.

(6.) A gazdálkodás operativ feladatait Keszü-Gyód Körjegyzõsége látja el.

26. §.

Az Önkormányzat költségvetése

(1.) A Képviselõtestület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállitásának részletes szabályait az államháztartásitörvény, a finanszirozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

(2.) A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyzõ késziti el és a polgármester terjeszti a Képviselõtestület elé.

(3.) A zárszámadási rendlet tervezetének elkészitésére és elõterjesztésére az /l/ - /2/ bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

27. §.

(1.) Az Önkormányzat nevében a pénzügyi kötelezettségvállalás és utalványozás jogkörét a polgármester  gyakorolja, az ellenjegyzést a körjegyzõ végzi..

(2.) A Körjegyzõség költségvetése terhére szóló kötelezettségvállalás és utalványozás jogát a körjegyzõ, az ellenjegyzést a pénzügyi – gazdasági ügyintézõ végzi.

28. §.

(1.) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevõszék, saját intézményeinek ellenõrzését a Képviselõtestület látja el.

(2.) A Képviselõtestület gazdálkodásának belsõ ellenõrzésérõl – jogszabályban elõirt képesitésü – belsõ ellenõr utján gondoskodik.

XII.

Záró rendelkezések

(1.) A Szervezeti és Müködési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba.

(2.) A hatályba lépéssel egyidejüleg  Keszü község Önkormányzata 5/1995/VI.4./ sz. és 10/2002/XI.4/.sz. rendeletei hatályukat vesztik.

Keszü,2003. február 25.

Antal Tamás
polgármester

Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa
körjegyzõ

Záradék:

Elfogadta  Keszü község Önkormányzata Képviselõtestülete 2003.március 5-i ülésén. Kihirdetve: 2003. március 15.

Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa

körjegyzõ .

1. sz. melléklet

Keszü község Önkormányzata 3/2003(III.15) sz. rendelete 1. sz. melléklete

Az ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság összetétele:

Elnök : dr. Szabó György

Tagjai: dr. Esküdt Béla, dr. Rónai Zoltán.

Keszü község Önkormányzata 3/2003(III.15) sz. rendelete 2.sz. melléklete

Keszü község Önkormányzata Gazdasági Bizottsága összetétele:

Elnök: dr. Rónai Zoltán

Tagjai: dr. Esküdt Béla, dr. Szabó György

Külsõ szakértõ: