Keszü Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2003.(lll.27.) sz. rendelete

a

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL



Keszü Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:



A rendelet hatálya

1.§

(1.) A rendelet hatálya Keszü teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó, TT-0107 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által 2003.év március hónapjában véglegesített szabályozási tervek (VK-1 és VK-2 jelű tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

(3.) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

 

A szabályozási elemek értelmezése

2.§

(1.) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a.) a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

b.) az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c.) a védőterületek határát,

d)az egyes területek felhasználásának módját és határát,

e)a közigazgatási és a belterületi határvonalat,

f)a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.

(2.) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.

(3.) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4.) Önálló önkormányzati rendelet megalkotásával, a településrendezési terv módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek

a.)A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész szakvéleménye alapján.

b.) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.

c.) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

d.) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3.§ (3) bekezdése és 4.§ (2) a) pontja figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

(5.) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a.) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b.) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek nyugati oldalhatárára tapadjon.

(6.) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a.) az irányadó telekhatár,

b.) a tervezett utak tengelyvonala.

(7.) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

(8.) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a.) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b.) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.

(9.) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

a.) A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

(10.) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése: 

a.) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b.) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(11.) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:

a.) A homlokzatmagasság az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

aa.) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

ab.) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

ac.) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú

-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

ad.) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a

-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.



l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

Engedélyhez kötött építési munkák

(1.) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (Xll.29.) KTM rendelet 9.§-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a.) helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,

b.) helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.

(2.) Gazdasági területen több épület egy telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2.lépcső: építési engedélyezési terv).

(3.) A település területén új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a 9/2000.(lV.19.) KHVM rendelettel módosított, a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a.) Adótorony a település szabályozási terv szerinti belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.

 

4.§

(1.) Az elvi építési és építési engedélykérelmekhez a 46/1997.(Xll.29.)KTM rendelet 12.§-án, illetve 17.§-án túlmenő műszaki munkarészeket nem kell csatolni.

(2.) Az e rendelet 3.§-ában elvi építési, illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében kétlépcsős engedélyezési eljárás esetén az elvi építési, egylépcsős engedélyezési eljárás esetén az építési engedélykérelmekhez a 45/1997.(Xll.29.)KTM rendelet szerinti tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a.) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezésének engedélyezési kérelméhez csatolandó munkarészek, állásfoglalások:

-Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész a tájbailleszthetőség igazolására (szakhatóság a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság)

b.) Lakóterületi új építkezéseknél az övezeti előírás szerint épített jellegű kerítés létesítési kötelezettsége esetén az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.

c.) Lke-5, Gksz és Gip jelű övezetekben a természetes állapotában kedvezőtlen teherbírású altalaj miatt alkalmazandó műszaki megoldások tisztázására talajmechanikai szakvéleményt.

d.) 2 m-nél magasabb partfallal közvetlenül érintkező, vagy abba vájt építmények esetén a fal állékonyságát, és az építés egyedi feltételeit tisztázó talajmechanikai szakvéleményt.

(3.) A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

a.) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,

b.) az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész eseti véleményének megkérését,

c.) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,

d.) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

(4.) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert- méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

(5.) A Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

a.) szakhatóságként működik közre:

Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994.évi LV. tv.70.§ (2) bek. értelmében.

b.) engedélyező hatóságként működik közre:

Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994.évi LV. tv. 62.§ (4) bek. b) pontjának, valamint a 69.§ (1) bek. a) pontjának értelmében.

(6.) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:

a.) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

b.) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c.) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,

d.) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(7.) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3.§ e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(8.) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(9.) A műemléki környezetben lévő, nyilvántartott régészeti lelőhelyet és környezetét, valamint régészetileg érintett területet érintő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(10.) A sérülékeny vízbázis külső és hidrogeológiai védőterületén tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(11.) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(12.) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46.§ (1) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.

 

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§

(1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVlll. törvény és módosítása, valamint a 46/1997.(Xll.29.)KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3.) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b.) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,

c.) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

(4.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(5.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(6.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997.(Xll.20.)Kormányrendelet (OTÉK) 42.§-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.



ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

(1.) A belterületi határvonalat a VK-1 és VK-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

(2.) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

a.) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b.) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3.) Keszü község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a.) lakóterület

falusias lakóterület,

kertvárosias lakóterület,

b.) vegyes terület

településközpont vegyes terület,

c.) gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

ipari gazdasági terület,

d.) különleges terület

temető területe.

(4.) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a.) közlekedési és közműterület,

b.) zöldterület,

c.) erdőterület,

d.) mezőgazdasági terület,

e.) vízgazdálkodási terület.

(5.) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a VK-1 és VK-2 jelű (szabályozási) tervlapok mutatják be.

 

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

(1.) A közművesítettség mértéke

a.) A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.

(2.) Környezetterhelési határértékek

a.) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

b.) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.]

c.) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]

d.) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket. [Jóváhagyáskor: A zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

e.) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

f.) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

(3.) A terepszint alatti építmények

a.) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.

b.) A település területén lakóépülettől különálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.

c.) Új pince csak béleléssel ellátva építhető.

d.) A meglévő építmények állagmegóvása során az azok mögötti, esetenként velük közvetlenül érintkező meredek részűk és partfalak állékonysága nem gyengíthető.

e.) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

f.) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.



Kertvárosias lakóterület

8.§

(1.) A terület övezeti tagozódását a VK-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a.) Az  „Lke-1”  jelű, kialakultan vegyes beépítésű építési övezet legfeljebb 1 lakásos lakóépületek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

szabadonálló beépítés esetén 750 m2
oldalhatáron álló beépítés esetén 600 m2

legkisebb utcai telekszélesség

szabadonálló beépítés esetén 25 m
oldalhatáron álló beépítés esetén 20 m

Beépítési mód


kialakultan vegyes

(szabadonálló és oldalhatáron álló)

legnagyobb beépítettség

25%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


4,50 m / 5,40 m

(ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

min. 5 m

oldalkert

min. 6 m

Hátsókert


min. 10 m, kivéve a 259/19, /20, /21, /22 és a 360/1, /8, /9, /10, /11, /26, /27, /28, /29, /37, /38 hrsz. ingatlanokat, ahol min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 60%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög

Magastető 30-37 fok hajlásszöggel, a tető az utca felől kontyolandó (teljes, vagy csonkakonty)

tetőhéjalás

Nincs megkötve

épületszélesség

Nincs megkötve

Kerítés




Az utca felől 1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

az oldalsó és a hátsó telekhatárokon max. 1,8 m magas tömör kerítés

 

b.) Az  „Lke-2”  jelű, kialakult beépítésű építési övezet legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

600 m2

legkisebb utcai telekszélesség

min. 22 m

Beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


4,00 m / 6,50 m

(ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög

Magastető 30-37 fok hajlásszöggel, a tető az utca felől kontyolandó (teljes, vagy csonkakonty)

tetőhéjalás

Nincs megkötve

épületszélesség

Nincs megkötve

Kerítés




Az utca felől 1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

az oldalsó és a hátsó telekhatárokon max. 1,8 m magas tömör kerítés

 

c.) Az  „Lke-3”  jelű, kialakultan vegyes beépítésű építési övezet legfeljebb 1 lakásos lakóépületek számára. Kiegészítő funkcióként járműtároló, illetve a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény (nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények, valamint állattartás céljára szolgáló építmények)

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség




szabadonálló beépítés esetén 18 m

oldalhatáron álló beépítés esetén 16 m

(trapéz alakú telkeknél ez az érték a lakóépület vonalában értendő)

beépítési mód


kialakultan vegyes

(szabadonálló és oldalhatáron álló)

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


3,50 m / 4,50 m

(ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög

Magastető 30-37 fok hajlásszöggel, a tető az utca felől kontyolandó (teljes, vagy csonkakonty)

tetőhéjalás

Nincs megkötve

épületszélesség

Nincs megkötve

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

 

d.) Az  „Lke-4”  jelű építési övezet a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, vagy egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

2000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

4,50 m / 6,50 m

Előkert

min. 5 m

oldalkert

min. 6 m

hátsókert

min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

Nincs megkötve

Tetőhéjalás

Magastető esetén elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

Nincs megkötve

utcai kerítés

1,5-1,8 m magas élősövény, vagy az utca felől növénnyel takart áttört kerítés



Egyéb megkötések

Az építési telkek kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után építhetők be.

 

e.) Az  „Lke-5”  jelű építési övezet legfeljebb 6 lakásos lakóépületek számára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Épületek száma telkenként

1 db

legkisebb telekterület

3500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

nincs megkötve

Beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


4,00 m / 6,50 m

(ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög

magastető 25-35 fok hajlásszöggel

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

nincs megkötve

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

 

f.) Az  „Lke-6”  jelű építési övezet fő funkcióként legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek számára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság




fő funkció esetében 4,00 m / 5,50 m

kiegészítő funkció (gazd. épület, garázs) esetében 3,00 m / 4,50 m

(ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

5-7 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög


magastető 35-42 fok hajlásszöggel, utcafrontra merőleges tetőgerinc esetében a tető az utca felől kontyolandó (teljes, vagy csonkakonty)

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

legfeljebb 9 m

utcai kerítés


épített jellegű, áttört, 1,2-1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, egyszerű formák és díszítések felhasználásával

 

g.) Az  „Lke-7”  jelű építési övezet fő funkcióként legfeljebb 1 lakásos lakóépületek számára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Épületek száma telkenként

1 db

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

Beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

25%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


4,00 m / 5,00 m

 (ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 60%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög


magastető 30-40 fok hajlásszöggel, utcafrontra merőleges tetőgerinc esetében a tető az utca felől kontyolandó (teljes, vagy csonkakonty)

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

legfeljebb 9 m

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

 

h.) Az  „Lke-8”  jelű építési övezet fő funkcióként legfeljebb 4 lakásos lakóépületek számára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Épületek száma telkenként

1 db

legkisebb telekterület

1200 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

Beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


4,00 m / 6,00 m

 (ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög


magastető 30-40 fok hajlásszöggel, utcafrontra merőleges tetőgerinc esetében a tető az utca felől kontyolandó (teljes, vagy csonkakonty)

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

legfeljebb 9 m

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

 

i.) Az  „Lke-9”  jelű építési övezet fő funkcióként legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épületek számára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 450 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság




fő funkció esetén 4,00 m / 5,00 m

kiegészítő funkció (gazdasági épület, garázs) esetén 3,00 m / 4,50 m

 (ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

5-7 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög


magastető 30-40 fok hajlásszöggel, utcafrontra merőleges tetőgerinc esetében a tető az utca felől kontyolandó (teljes, vagy csonkakonty)

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

legfeljebb 9 m

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

 

(2.) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

a.) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b.) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c.) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

(3.) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése nem engedélyezhető.

(4.) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.



Falusias lakóterület

9.§

(1.) A terület övezeti tagozódását a VK-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a.) Az  „Lf-K1”  jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Lakásszám

max.2 db

legkisebb telekterület




800 m2

(a jóváhagyás időpontjáig beépült, ennél kisebb területű telkek megtarthatók, az épületek a legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők)

legkisebb utcai telekszélesség


kialakult 9 m

újonnan kialakítható 16 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%, de max. 500 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság




lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m

gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

Előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

Oldalkert

OTÉK szerint

Hátsókert

utcafronttól számított 70 m építhető be, de min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

 ld. 4.§ (4) bekezdést is

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom az utcában kialakult állapothoz igazodjon

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

Épületszélesség

legfeljebb 9 m.

utcai kerítés


épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

 

b.) Az  „Lf-K2”  jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14.§ (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Lakásszám

max.2 db

legkisebb telekterület

800 m2

legkisebb utcai telekszélesség


kialakult 14 m

újonnan kialakítható 16 m

Beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%, de max. 500 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság




lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m

gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

Előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

Hátsókert




min. 25 m

(a hátsókerti területsávban a jóváhagyás időpontjában meglévő épületek megtarthatók, az eredeti helyén kiegészítő funkcióval átépíthetők)

zöldfelületi mutató

min. 40%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom az utcában kialakult állapothoz igazodjon

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

Legfeljebb 9 m.

utcai kerítés


épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával

 

c.) Az  „Lf-1”  jelű építési övezet fő funkcióként legfeljebb kétlakásos lakóépületek számára. Kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató épület, járműtároló, illetve a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény (nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmény, valamint állattartás céljára szolgáló építmény) építhető.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

800 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság




lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m

gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

(ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

utcafronttól számított 40 m építhető be

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög


Magastető 35-42 fok hajlásszöggel, utcafrontra merőleges tetőgerinc esetén az utcai homlokzaton kötelező kontyolással, vagy az utcafronttal párhuzamos tetőgerinccel.

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

Legfeljebb 9 m.

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy az utca felől növénnyel takart áttört kerítés

 

d.) Az  „Lf-2”  jelű építési övezet fő funkcióként legfeljebb kétlakásos lakóépületek számára. Kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató épület, járműtároló, illetve a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény (nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmény, valamint állattartás céljára szolgáló építmény) építhető.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

nincs megkötve

Beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság




lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m

gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

(ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög


Magastető 35-42 fok hajlásszöggel, utcafrontra merőleges tetőgerinc esetén az utcai homlokzaton kötelező kontyolással, vagy az utcafronttal párhuzamos tetőgerinccel.

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

Legfeljebb 9 m.

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy az utca felől növénnyel takart áttört kerítés

 

e.) Az  „Lf-3”  jelű építési övezet fő funkcióként legfeljebb kétlakásos lakóépületek számára. Kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató épület, járműtároló, illetve a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény (nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmény, valamint állattartás céljára szolgáló építmény) építhető.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Épületek száma telkenként

1 db

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

25 m

Beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


 4,00 m / 5,00 m

(ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

Előkert

Min. 5 m

oldalkert

Min. 4 m

hátsókert

min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 50%



Épületekre vonatkozó megkötések

Tetőidom és hajlásszög


Magastető 35-42 fok hajlásszöggel, utcafrontra merőleges tetőgerinc esetén az utcai homlokzaton kötelező kontyolással, vagy az utcafronttal párhuzamos tetőgerinccel.

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

Legfeljebb 9 m.

utcai kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy az utca felől növénnyel takart áttört kerítés

 

(2.) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

a.) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b.) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c.) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

d.) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása

d1.) Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

d2.) Új épületek elhelyezésének feltételei

-legalább 20 m telekszélesség

-oldalhatáron álló beépítés

-legalább 20 m előkert

-OTÉK szerinti oldalkert

e.) Lakóépülettel szembeni melléképületek szabályozása

e1.) Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

e2.) Új épületek elhelyezése

Nem engedélyezhető.

(3.) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése Lf-1, Lf-2 és Lf-3 övezetben nem engedélyezhető, Lf-K1 és Lf-K2 övezetben a műemléki környezetben lévő, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(4.) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

10.§

(1.) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2.) A területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(3.) A terület övezeti tagozódását a VK-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a.) A  „Vt-1”  jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Lakásszám

max.2 db

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m / 5,50 m

gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

Előkert

0 m

Oldalkert

OTÉK szerint

Hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%



Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

Magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcával párhuzamos legyen.

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

Nincs megkötve

utcai kerítés


épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával

 

b.) A „Vt-2” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Lakásszám

max.2 db

Legkisebb telekterület

800 m2

Legkisebb utcai telekszélesség

14 m (kialakult 12 m)

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m

gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

Előkert

0 m

Oldalkert

OTÉK szerint*

Hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

 ld. 4.§ (4) bekezdést is

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

Magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcára merőleges legyen, az utcai homlokzat oromfallal záródjon.

Tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

Legfeljebb 9 m.

utcai kerítés


épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával

 

(4.) Lakófunkció esetén az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági-, garázs-) épületek elhelyezése

a.) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.

b.) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

c.) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása

c1.) Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

c2.) Új épületek elhelyezésének feltételei

-legalább 20 m telekszélesség

-oldalhatáron álló beépítés

-legalább 20 m előkert

-OTÉK szerinti oldalkert

d.) Lakóépülettel szembeni melléképületek szabályozása

d1.) Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

d2.) Új épületek elhelyezése

Nem engedélyezhető.

(5.) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(6.) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

 

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

11.§

(1.) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2.) A területen az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

(3.) A VK-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a.) „Gksz”  jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Legkisebb telekterület

1500 m2

Legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


3,00 m / 7,00 m

(az építménymagasság számításakor a technológiai jellegű építmények -pl. kémény, silótorony- figyelmen kívül hagyhatók)

Előkert

min. 10 m

Oldalkert

min. 8 m

Hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 30%

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés

 

(4.) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet 28.§-t is).

(5.) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.



Ipari gazdasági terület

12.§

(1.) A terület olyan gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2.) A terület a VK-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a.) „Gip”  jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20.§ (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

2000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

Beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság


3,00 m / 7,00 m

(az építménymagasság számításakor a technológiai jellegű építmények -pl. kémény, silótorony- figyelmen kívül hagyhatók)

Előkert

min. 10 m

oldalkert

min. 8 m

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 30%

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés

 

(3.) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet 28.§-t is).

(4.) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.



Különleges területek

13.§

(1.) A különleges területek lehatárolását a VK-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

(2.) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

a.) A területen betartandó építési előírások a következők:

-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.

-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.

-A területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.

-A temető bővítési területén a módosított OTÉK 11.§ szerinti védőterületet ki kell alakítani (telekhatárok mentén legalább 30 m széles fásítás).

b.) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

 

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

14.§

(1.) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a VK-1 és VK-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:

Út

Közlekedési terület jele

Kategória

Közlekedési terület szélessége

 

 

jelenleg

távlatban

 

5816. sz. út Pécs – Pellérd összekötő út

Köú-1

külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)

külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)

Meglévő
(14-20 m)
szélesítésnél min. 20 m

58101. sz. gyódi bekötőút


Szőkére vezető út


Petőfi S. u. és 155/2 hrsz. út

Köú-2



Köú-2


Köú-5

külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.B.)


külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)

külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.B.)


külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.B.)

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)

Meglévő
(14-16 m)


16 m


meglévő
(16-30 m)

Zártkerti utak

Köú-3

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)

min. 8,5 m

Cserepes dűlő és Malomvölgy közötti kerékpárút

Köú-4


külterületi kerékpárút (K.IX.)

6 m

58106. sz. Keszüi bekötőút
(Petőfi S. utca)

58106 és 58101 sz. utakat összekötő út

Köú-5



Köú-5

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)

belterületi mellékút, gyűjtőút
(B.V.c.C.)

belterületi mellékút, gyűjtőút
(B.V.c.C.)

Meglévő
(14-36 m)


20m

Új lakó és kiszolgáló utak

Meglévő kiszolgáló utak

Köú-6


Köú-6




(B.VI.d.B.-D.)

(B.VI.d.A.-D.)


(B.VI.d.B.-D.)

16-20 m


meglévő
(min. 8,5 m)

Gyalog-, és kerékpárút

Köú-7


belterületi kerékpárút(B.IX.)

Meglévő
(4-6 m)

Önálló gyalogút

Köú-8


belterületi gyalogút (B.X.)

Meglévő
min. 4 m

(2.) A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3.) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4.) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(5.) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó

(6.) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

(7.) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(8.) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.

(9.) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik.

(10.) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

 

Zöldterület

15.§

(1.) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a.) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.

-A meglévő közparkokat legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján fel kell újítani.

-A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

(2.) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik

 

Erdőterület

16.§

 

(1.) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű, védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű, és turisztikai rendeltetésű – „Ee” jelű  erdők.

(2.) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

(3.) A védelmi és turisztikai rendeltetésű erdők kialakítása erdőtelepítési tervdokumentáció alapján, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságával kötött szerződés szerint történhet.

(4.) Új erdő telepítésénél az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény 35.§(4) bek. szerint kell eljárni.

(5.) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvényben leírtakat, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény vonatkozó rendelkezéseit és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(lV.30.) FM rendeletbe foglaltakat, valamint az OTÉK 28.§-ban előírtakat kell megtartani.



Mezőgazdasági terület

17.§

(1.) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29 §. (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(2.) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(3.) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70.§-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.



Kertes mezőgazdasági terület

18.§

(1.) A kertes mezőgazdasági területek („Mk”) lehatárolását a VK-2 szabályozási tervlap tartalmazza. A területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a.) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 14 m legyen. Telekösszevonás eredményeként legfeljebb 10.000 m2 telekterület alakítható ki.

b.) Az övezetben az OTÉK 29.§ (3) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29.§ (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:

b1.) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

b2.) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

b3.) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 0-10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b4.) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

b5.) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.

b6.) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

b7.) Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

c.) Az övezet területén birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdésében felsorolt feltételek teljesülése esetén, az előző pontban szereplő b1)-b7) alpontok betartásával alakítható ki.

d.) Terepszint alatti létesítmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.



Általános mezőgazdasági terület

19.§

(1.) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a VK-1 és VK-2 szabályozási tervlap tartalmazza.

(2.) Az  „Má-1”  jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a.) Az „Má-1A” jelű alövezet.

a1.) Az alövezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

a2.) Az alövezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29.§ (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

a21.) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

a22.) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

a23.) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

a24.) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos, vagy ahhoz hasonló felüle tet adó építőanyagokat,  és a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

a25.) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.

a26.) Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lehet.

-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

b.) Az „Má-1B” jelű övezet.

b1.) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b2.) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, közterületről, vagy magánútról megközelíthető, 50.000 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el az Má-1A alövezet a21-a26 pontjai szerint.

(3.) Az  „Má-2”  jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.

a.) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.

b.) Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (természeti terület) építmény nem helyezhető el.

c.) Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein építmény a (2) bekezdés a) pontja szerint helyezhető el.

(4.) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a.) Birtokkőzpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 17.§ (2) bekezdés a) pont a21)-a26) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b.) A birtokközpont határai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra a jelen rendelet 28.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles, többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(5.) Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.

a.) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b.) Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

(6.) Az „Má-4” jelű övezet a településen található nagyüzemi művelésű szőlőültetvények területe.

a.) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.

b.) Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés b) pontja szerint építhető.

 

Vízgazdálkodási terület

20.§

(1.) A „V” jelű vízgazdálkodási terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.

(2.) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a VK-1 és VK-2 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.

(3.) A „V-1” jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

(4.) A „V-2” jelű övezet a település területén található vízmű kutak és tározók területe. Az övezetben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet előírásait kell betartani.

(5.) A „V-3” jelű övezet a település területén található tó területe. A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.



Közterületek kialakítása és használata

21.§

(1.) A Keszü igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2.) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3.) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4.) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a.) Belterületen lévő közterületeken

-hirdető (reklám) berendezés,

-árusítópavilon,

-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

-szobor, díszkút, pihenőpad,

-távbeszélő fülke,

-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,

-építőanyag-tárolás.

b.) Külterületen lévő közterületeken

-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

-szobor,

-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

(5.) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a.) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b.) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

c.) Zöldterületen épület nem helyezhető el.

 

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

22.§

(1.) Országos védelem alatt álló építmények

·        R.k. templom – Petőfi S. u.  – 61 hrsz. – M 263

építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni.

(2.) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXlV. törvény értelmében az országosan védett építmények műemléki környezetét a VK-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel. A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(3.) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXlV. törvény előírásait be kell tartani.

(4.) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények (H1 - az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó védelem) és részletek (H2 – az építmény egyes részleteire – pl. tömegarányok, anyaghasználat, szerkezet, színezés, egyes díszítőelemek – vonatkozó védelem) helyi egyedi védelemben részesülnek:

                        Helyi védettségű építmények (H1) és részletek (H2)

H1 védettség

·        Petőfi S. u. 24.          140 hrsz.                              polgármesteri hivatal, posta

·        Petőfi S. u. 15.          149 hrsz.                              gazdasági épület, kerítés

·        Petőfi S. u. 16.          148/1 hrsz.                           lakóház

·        Petőfi S. u. 17.          147 hrsz.                              lakóház

·        Petőfi S. u. 18.          146 hrsz.                              gazdasági épület, kerítés

·        Petőfi S. u. 23.          141 hrsz.                              lakóház

·        Petőfi S. u. 28.          125 hrsz.                              lakóház

·        Petőfi S. u. 29.          124 hrsz.                              lakóház

·        Petőfi S. u. 36.          112/1 hrsz.                           rehabilitációs otthon, kerítés

·        Petőfi S. u. 40.          58 hrsz.                                gazdasági épület, kerítés

·        Petőfi S. u. 51.          36 hrsz.                                lakóház

·        Petőfi S. u. 66.          15/2 hrsz.                             lakóház

·        Petőfi S. u. 84.          330 hrsz.                              lakóház

·        Petőfi S. u. 93.          320 hrsz.                              lakóház

·        Petőfi S. u. 110.        235 hrsz.                              lakóház

·        Petőfi S. u. 115.        230/3 hrsz.                           lakóház, gazdasági épület

·        Petőfi S. u. 116.        229,228,227/1 hrsz. lakó- és gazd. ép., kerítés

·        Petőfi S. u. 120.        223 hrsz.                              lakóház

·        Petőfi S. u. 121.        222/1 hrsz.                           lakóház

·        Petőfi S. u. 122.        202/2 hrsz.                           gazdasági épület, kerítés

·        Petőfi S. u. 129.        195 hrsz.                              gazdasági épület

·        Petőfi S. u. 133.        190/1 hrsz.                           gazdasági épület

·        Petőfi S. u. 136.        187 hrsz.                              lakóház

·        341/2 hrsz. út            701 hrsz.                              présház

 

H2 védettség

·        Petőfi S. u. 90.                   324 hrsz.                     lakóház

·        Petőfi S. u. 119.                 224 hrsz.                     utcai kerítés

·        Petőfi S. u. 124.                 200/2 hrsz.                  utcai kerítés

·        Petőfi S. u. 130.                 194 hrsz.                     utcai kerítés

·        Petőfi S. u. 132.                 191 hrsz.                     utcai kerítés, híd

·        Petőfi S. u. 135.                 188 hrsz.                     utcai kerítés, híd

·        Pellérdi út elágazás 0125/2 hrsz.                kő kereszt, szobor

 

(5.) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

a.) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b.) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c.) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

d.) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

(6.) A település régészetileg védett területeit a VK-1 és VK-2 tervlapok tüntetik fel.

a.) Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a 0150/1-3 és a 0150/2-4 hrsz. ingatlanok területe.

-A területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz a KÖH előzetes engedélye szükséges (2001. évi LXlV. tv. 63.§(4) a), 65.§(1)).

-A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik (2001. évi LXlV. tv. 22 és 23.§, 18/2001 NKÖM rendelet 14.§).

-A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.

-Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.

b.) Régészetileg érintett terület (feltételezett, de pontosan nem lokalizálható lelőhely) a 089/3-10 hrsz. ingatlanok területe.

-A jelenlegi művelési ág megváltoztatása csak a KÖH engedélyével történhet.

-A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.

-A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.

-Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a 2001. évi LXlV. törvény szerint kell eljárni.

c.) Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó) a 135, 087/2-6 hrsz., a 089/14-21 hrsz. északi fele, a 089/19-33 hrsz. tervezett vasúti nyomvonalba eső területe, a 089/12-13, és a 0155/5-25 hrsz. ingatlanok területe.

-A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.

-A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.

-Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a 2001. évi LXlV. törvény szerint kell eljárni.

(7.) Bármilyen fokú régészeti védettséggel érintett területen a 2001. évi LXlV. törvény előírásait be kell tartani.



lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

23.§

(1.) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LlV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Llll. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2.) A település területén található védett természeti értékeket a VK-1 szabályozási tervlap tünteti fel.

a.) Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők:     

·        0103/1-6, 0107/1-11, 0103/16, 0103/18, és 0103/9-14 hrsz. mocsár,

·        0125/5-25 hrsz. gyep,

·        0105 hrsz. árok keleti oldala menti sáv,

·        0116 hrsz fás legelő.

 

A környezet védelme

24.§

(1.) Általános követelmények

a.) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]

b.) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

c.) Lke-9 jelű építési övezetben „telepengedély” az alábbi tevékenységekre nem adható ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.42], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyagkereskedés.

A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a fenti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása.

d.) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

e.) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

f.) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.]

g.) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint.]

h.) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

(2.) Speciális eljárási szabályok

a.) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]

b.) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]

c.) Keszü a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „B” érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint történhet.]

d.) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint a védőterületeken az engedélyezéseket lefolytatni. A kijelölt védőterületeken a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását minden esetben meg kell kérni. [Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint].

e.) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]

f.) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni [Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint].

g.) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

h.) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]

 

Tűzvédelmi rendelkezések

25.§

(1.) Az 1996. évi XXXl. tv. 18.§ (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2.) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46.§-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3.) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996.(Xll.29.) BM. sz. rendelet 1.sz. mellékletét képező OTSZ 22.§(1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).



Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

26.§

(1.) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3.§ e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(2.) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.  



V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

27.§

(1.) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.

(2.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a.) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b.) közérdeket nem sért,

c.) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések



28.§

(1.) Elővásárlási jog

a.) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:

·        a 087/2-6 hrsz. ingatlanokra temető céljára

·        a 089/12-13, és a 0155/5-25, valamint a 089/9-10 hrsz. ingatlanokra kertvárosias lakóterület céljára.

b.) Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 15.§-a szerint kell eljárni.

(2.) Településrendezési kötelezések

a.) Beépítési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:

·        Az Lke-6, Lke-7, Lke-8 és Lke-9 jelű építési övezetekben

b.) Beültetési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

·        Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.

·        Minden újonnan beépítésre kerülő, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon.

·        Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

c.) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az 1997. évi LXXVlll. törvény és módosítása szerint kell eljárni.

 

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

29.§

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.



Keszü, 2003. március 24.



Antal Tamás
polgármester



Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa
jegyző



Záradék:

A rendelet 2003. március 27.-én kihirdetésre került.

Keszü, 2003. március 27.

 

Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa
jegyző