Keszü község Önkormányzata

Képviselõtestülete 11/2004(XI.10) és 10/2004(IX.25) valamint 2/2004/II.25/ sz .rendeletekkel módosított 7/2003/X.20/sz. rendelete

az Önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól

egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

Keszü község Önkormányzata Képviselõtestületet a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. év LXV tv. 16.§ (1) bekezdésében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban SZTV) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. Tv-ben a továbbiakban GYTV valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint az egyes centrális alárendeltségû szervek feladat és hatáskörérõl szóló 1991. évi XX. Tv 135 §-a felhatalmazása alapján a rászorulók segítése érdekében a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1 §

E rendelet célja, hogy elõsegítse az egyének a családok és a közösség szociális biztonságának megteremtését és megõrzését, a gyermekek családban történõ nevelkedését és erõsítse a társadalmi szolidalítást. E cél érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, a jogosultság biztosításának garanciáit.

A rendelet hatálya

2.§

(1.) E rendelet Keszü község közigazgatási területére terjed ki.

(2.) E rendelet személyi hatálya a pénzbeli ellátások és természetben nyújtott szociális ellátások tekintetében a Keszü község közigazgatási területén élõ:

a.) magyar állampolgárokra,
b.) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ bevándoroltakra,
c.) a letelepedési engedéllyel rendelkezõ személyekre,
d.) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
e.) hajléktalan személyekre
f.) idõskorúak járadéka és az ápolási díj tekintetében az Európai Gazdasági Térség állampolgárára, és e rendeletben meghatározott feltételek mellett a harmadik államból származó hozzátartozójára a Magyar Köztársaság Eu csatlakozása napjától terjed ki.

(3). Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók ha az egyének önmagukért és családjukért kellõ felelõsséget vállalnak és elvárható módon közremûködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitel szerûen együtt élõ személyek életmódját, szociális helyzetét a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

Értelmezõ rendelkezések

3.§

(1.) A jövedelem kiszámításánál irányadó idõszak:

a.) rendszeresen mérhetõ jövedelmeknél:

aa.) ab-ac. Pont kivételével az utolsó három hónap,
ab.) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az  az utolsó hat hónap,
ac.) nyugdíjban és nyugdíjszerû ellátásban részesülõk esetén a kérelem beadását megelõzõ egy hónap

b.) egyéb jövedelem esetén, az adóévet megelõzõ l év.

(2.) A jövedelem kiszámításánál az Sztv. 4.§.-ában foglaltak az irányadók.

(3.) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élõ, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ közeli hozzátartozók közössége.
(4.) Közeli hozzátartozó meghatározása tekintetében a Sztv. 4. §.(1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(5.) A /4/ bekezdésben megjelölt hozzátartozók esetében az együttélés akkor is fennáll, ha a családtag személyi, családi vagy más objektív okok miatt /pl. iskolai tanulmányok végzése, gyógykezelés, munkavégzés, katonai szolgálat teljesítése, stb./ van távol. Nem minõsül együttélésnek, ha a családtag teljes ellátást nyújtó intézetben él.

(6.) Egyedül élõ: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

(7.) Háztartás: egy lakásban együtt élõ, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ személyek közössége.

(8.) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nõtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

a.) E kategóriába tartozik az  a kérelmezõ, aki  vérszerinti, nevelt vagy örökbefogadott kiskorú gyermekét, unokáját saját háztartásában egyedül neveli, illetve az, aki nagykorú és teljesen ellátatlan vérszerinti, nevelt vagy örökbefogadott gyermekérõl, unokájáról egyedül gondoskodik.

(9.) Aktív korú: a 18 életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetõleg a 62 életévét be nem töltött személy.

(10.) Tartásra köteles és képes személy: a 4./ pontban meghatározott közeli  hozzátartozó, akinek a családjában az egy fõre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett
meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, illetve az a személy is, akit a bíróság tartára kötelezett.

(11.) Európai Gazdasági Térség állampolgára: az Európai Gazdasági Térségrõl szóló egyezményhez csatlakozott tagállam azon állampolgára, aki az ellátás igénylésének idõpontjában a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerûen ott tartózkodik.

(12.) Harmadik állam polgára: az Európai Gazdasági Térségrõl szóló egyezményhez nem csatlakozott állam állampolgára, aki az ellátás igénylésének idõpontjában a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerûen itt tartózkodik.

(13.) E rendelet alkalmazása során vagyon:

a.) az ingatlan, jármû, gépi meghajtású termelõ- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékû jog, amelynek:

aa.) külön-külön számított forgalmi értéke, illetõleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húszszorosát, vagy
ab.) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja.

b.) a szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minõsül vagyonnak az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármû.

Eljárási szabályok

4.§.

(1.) A pénzbeli és természetbeli ellátásokra vonatkozó kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon és egyes ellátási formánál meghatározott igazolások csatolásával a polgármesterhez vagy a körjegyzõi hivatalhoz kell benyújtani.

(2.) A képviselõtestület felhatalmazása alapján a népjóléti igazgatás területén az alábbi hatásköröket a Polgármester gyakorolja:

a.) Közköltségen engedélyezi a köztemetést /Sztv. 48.§./
b.) Dönt jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszafizettetésérõl, elengedésérõl, mérséklésérõl /Sztv. 17.§./
c.) E rendelet 16.§. /3  / bekezdésében meghatározott rendkívüli intézkedést igénylõ esetben átmeneti segélyt állapít meg és gondoskodik azonnali kifizetésérõl.

(3.) A Polgármester döntései tekintetében az Ötv. És a Sztv. 5.§.-.ában meghatározott eltérésekkel az államigazgatási eljárás szabályai az irányadók.

(4.) A Polgármester határozata ellen a kézhezvételt követõ naptól számított 15 napon belül a képviselõtestülethez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni. A fellebbezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a szükséges iratok csatolásával a képviselõtestület soron következõ ülésén terjeszti elõ döntésre.

(5.) Amennyiben a kérelmezõ jövedelme igazolására jövedelemigazolást nem tud csatolni, jövedelmi viszonyairól a 32/l993. /II.l7/.Korm.rendelet l.sz. mellékletében meghatározott nyilatkozatot köteles megtenni. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmezõ kötelezhetõ arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.

(6.) Ha a jövedelmi és vagyoni viszonyok tisztázásához szükséges, a Körjegyzõség ügyintézõje vagy megbízottja helyszíni környezettanulmányt készíthet.

(7.) Ha a képviselõtestület - hivatalos tudomása, vagy a lefolytatott környezettanulmány alapján  - kérelmezõ életkörülményeire tekintettel a /5./ pont szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a szociális hatáskört gyakorló szerv felhívja a kérelmezõt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplõ jövedelmek 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhetõ.

(8.) Sürgõs esetben – ha a kérelmezõ életkörülményei az azonnali intézkedést indokolják – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylõ nyilatkozata alapján is kiutalható. Ilyen esetben 15 napon belül helyszíni ellenõrzéssel kell meggyõzõdni a nyilatkozat valódiságáról.

(9.) Amennyiben az igénylõ és családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a szociális hatáskört gyakorló szerv megkeresi az állami adóhatóságot megyei igazgatóságát az egy fõre esõ havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendõ személyi jövedelemadó alapjának közlése céljából.

(10.) A megállapított támogatás összegét a döntést követõ 30 napon belül folyósítani kell, általában a házipénztárból történõ kifizetés útján. A tárgyhónap 10. napjáig fel nem vett támogatásokat postautalványon kell  a jogosult számára megküldeni.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

5.§.

Szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások

Keszü község Önkormányzata szociális rászorultság esetén a jogosult/ak részére az alábbi pénzbeli ellátásokat biztosítja:

a.) idõskorúak járadéka,
b.) munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
c.) rendszeres szociális segély,
d.) lakásfenntartási támogatás,
e.) ápolási díj,
f.) átmenti segély,
g.) temetési segély,
h.) rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
i.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

6.§.

Idõskorúak járadéka

(1.) Idõskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezõ idõskorúak részére nyújtott anyagi támogatás. Az idõskorúak járadékának megállapításakor – e rendeletben szabályozott feltételeken kívül – a Sztv. 32/B.-32/E §-ai elõírásait kell alkalmazni.

(2.) A települési önkormányzat idõskorúak járadékában részesíti:

a.) a 62. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek:

aa.) havi jövedelme, valamint
ab.) saját és vele együttlakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fõre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át.

b.) az Európai Gazdasági Térség állampolgárát, illetve harmadik állam állampolgárságával rendelkezõ egyeneságbeli rokonát, házastársát, amennyiben az e rendeletben és az Sztv. 32/B.-32/E. §-okban foglaltaknak megfelel.

(3.) Az idõskorúak járadékában részesülõ személy esetén a folyósított járadék összegét hagyatéki teherként be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzõnél. A bejelentés tényérõl a járadék megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell.

(4.) Az idõskorúak járadékának havi összege:

a.) jövedelemmel nem rendelkezõ jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló estén 95 %-a.
b.) jövedelemmel rendelkezõ jogosult esetén az a./ pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(5.) Az  (l.) bekezdés alkalmazásában nem minõsül jövedelemnek annak a rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el.

(6.) Nem állapítható meg az idõskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy lakóhelyét egy másik államnak a területére helyezi át és ott életvitelszerûen letelepedik.

(7.) Hajléktalan személy részére megállapított idõskorúak járadéka esetén a Sztv 32/B §-ában foglaltak az irányadók.

(8.) Az idõskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a képviselõtestület két évente egyszer felülvizsgálja

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

7.§.

(l.) Annak a munkanélkülinek, akinek a jövedelempótló támogatásra való jogosultságát 2000. május l-ét megelõzõen megállapították, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévõ szabályok alapján kell tovább folyósítani.

(2.) Annak a munkanélkülinek, akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása 2000. május l-én vagy azt követõen szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszüntetését követõen, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévõ szabályok alapján tovább kell folyósítani.

Rendszeres szociális segély

8.§.

(l.) Az önkormányzat rendszeres szociális segélyt biztosít e rendelet 2.§.-a hatálya alá tartozó azon személyek részére, akik a rendszeres szociális segély megállapításának e rendeletben szabályozott, valamint a Sztv. 37/A.-37/G. §-aiban foglalt egyéb feltételeknek megfelelnek.

(2.) Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak a személynek, aki:

a.) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá

aa.) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy
ab.) vakok személyi járadékában részesül, illetõleg
ac.) fogyatékossági támogatásban részesül,

b.) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.

(3.) A /2/ bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése:

a.) a /2/ bek. a./ pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint a családban az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.
b.) a /2/ bek. b./ pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át, és vagyona sem neki sem családjának nincs.

(4.) A /2/ bek. b./ pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minõsül az, aki:

a.) a munkanélküli járadék, illetõleg a jövedelempótló támogatás folyósítási idõtartamát kimerítette, és álláskeresést ösztönzõ juttatásban nem részesül, vagy
b.) számára a munkanélküli járadék folyósítását keresõ tevékenység folytatása miatt a folyósítási idõ lejártát megelõzõen szüntették meg, és a keresõtevékenységet követõen a Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
c.) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelõzõ két évben a megyei munkaügyi központtal, illetõleg annak kirendeltségével vagy a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal legalább egy év idõtartamig együttmûködött
és keresõ tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.

(5.) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetõleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a személynek, aki:

a.) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

aa.) /2/ bek. a./ pontjában megjelölt személy esetében 80 %-át,
ab.) /2/ bek. b./ pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70 %-át.

b.) elõzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
c.) aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki:

ca.) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelõzõen folyósított jövedelempótló támogatásának idõtartama alatt az önkormányzattal illetõleg a munkaügyi központtal nem mûködött együtt.
cb.) a rendszeres szociális segély megállapítását megelõzõen, valamint a segély folyósításának idõtartama alatt nem mûködött együtt, ide értve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.
cd.) katonai szolgálatot teljesít,
ce.) a Flt. szerint munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
cf.) keresõ tevékenységet folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezet foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ munkavégzést.

d.) a családjában bekövetkezett jövedelemváltozás miatt a családban az egy fõre jutó havi jövedelem eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át,

e.) közoktatási, illetõleg felsõoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat vagy a Flt szerinti képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

(6.) A rendszeres szociális segélyt a feltételek megléte esetén a kérelem benyújtása napjától kell megállapítani és a 30/1993/ II.17/  Korm. rendelet alapján folyósítani.

8/A. §.

Az aktív korú nem foglalkoztatott személy együttmûködési kötelezettségének szabályai:

(1.) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként az önkormányzattal, valamint a munkaügyi központ kirendeltségével az alábbiak szerint köteles együttmûködni:

a.) a települési önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát,
b.) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttmûködik, továbbá
c.) az önkormányzat, illetõleg a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelõ munkalehetõséget elfogadja, vagy
d.) szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz.

(2.) A munkaügyi központ kirendeltsége által szervezett együttmûködési programok különösen:

- munkavállalásra alkalmassá, képessé tevõ programok,
- intenzív álláskeresésben való részvétel,
- munkaerõ-piaci szolgáltatások igénybe vétele, álláskeresési technikák elsajátítása, foglalkoztatási tanácsadás, pályaorientációs és rehabilitációs tanácsadás, pszichológiai szakszolgálat,
- munkaerõ-piaci támogatás,  pl. képzés igénybevétele,
- rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeinek megszerzése.

(3.) A munkaügyi központ kirendeltsége igazolja a rendszeres szociális segélyt kérelmezõ nyilvántartásba vételét, együttmûködés vállalását. Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülõ személy az együttmûködést illetve a programban való részvételt megtagadja vagy szándékos magatartásával azt meghiusítja, a munkaügyi központ kirendeltségének vezetõje köteles azt jelezni az önkormányzatnak.

(4.) Együttmûködési kötelezettség megszegésének minõsül különösen:

- az elõírt jelentkezés elmulasztása,
- megfelelõ munkahely vagy képzés elutasítása, illetve
- intenzív álláskeresésben való részvétel, továbbá más munkaerõ-piaci szolgáltatás elutasítása, vagy
- a munkanélkülivel kötött együttmûködési megállapodásban rögzített egyéb vállalás, kötelezettség nem teljesítése.

(5.) Három hónapra szüneteltetni kell a rendszeres szociális segély folyósítását, ha az ellátásban részesülõ munkanélküli nem mûködik együtt az önkormányzattal, illetõleg a munkaügyi központ kirendeltségével.

(6.) Amennyiben együttmûködési kötelezettségének a munkanélküli ismételten nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély folyósítását 6 hónapra szüneteltetni kell.

(7.) A szünetelés idõtartama mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Ezt követõen az önkormányzat felülvizsgálja, hogy:

a.) a munkanélküli együttmûködõnek minõsül-e, továbbá
b.) az aktív korúak rendszeres szociális segélyének továbbfolyósítási feltételei fennállnak-e.

8/B. §.

(1.) A rendszeres szociális segély havi összege:

a.) a jövedelemmel nem rendelkezõ jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén: 70 %-a.
b.) jövedelemmel rendelkezõ jogosult esetén az a./ pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.

(2.) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülõ személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésõbb a tárgyhónapot követõ hónap elsõ munkanapján bemutatni az önkormányzat jegyzõjének. Az önkormányzat a tárgyhóra járó segély összegét a segély szünetelésének idõtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenti.

(3.) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja, melyben a jogosult együttmûködik.

8/C. §.

(1.) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személy számára legalább 30 munkanap idõtartamú foglalkoztatást szervez, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkozatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történõ foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás elsõ napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes idõtartama eléri a 30 munkanapot. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka biztosításával teljesíthetõ. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat – másik önkormányzattal létrehozott – társulása vagy más szerv útján is elvégezheti.

(2.) Közcélú munka keretében foglalkoztatható:

a.) rendszeres szociális segélyt kérelmezõ igényjogosult,
b.) rendszeres szociális segélyben részesülõ,
c.) a települési önkormányzattal együttmûködõ aktív korú nem foglalkoztatott személy, ha a Sztv. 37/A §. /3/.bek. c./ pontjában foglaltak szerint együttmûködött.

(3.) A közcélú munkára felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet, amelynek idõtartama nem haladhatja meg a foglalkoztatási napok számának 20%-át és nem lehet több, mint 40 munkanap. A betanítás a közcélú munkavégzés idõtartamába beszámít.

(4.) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles az önkormányzat, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha az megfelel a Sztv. 37/A.§. /11/ bekezdése a, b, c pontjában elõírtaknak.

9.§.

Lakásfenntartási támogatás

(1.) Lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez hozzájárulás.

(2.) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat:

a.) az Sztv. 38. §-ában meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás),
b.) adósságkezelési szolgáltatásban részesülõ személynek,
c.) e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás).

10 §.

(1.) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja.

(2.) Normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az elismert havi költség:

a.) 2004.évben 400,- Ft,
b.) 2004. évet követõen : az l m2-re jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésrõl szóló törvény – a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg.

(3.) Normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakás nagysága:

a.) egyszemélyes háztartás esetén: 35 m2,
b.) kétszemélyes háztartás esetén 45 m2,
c.) háromszemélyes háztartás esetén: 55 m2,
d.) négyszemélyes háztartás esetén: 65 m2,
e.) ha a háztartásban négy személynél több lakik, a d.) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(4.) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

a.) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,
b.) az a.) pont szerinti mértéket meghaladó egy fõre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM), szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft.

(5.) Az (l) bekezdés b.) pontja szerinti TM kiszámításának módja az Szt. 38. §. (7) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(6.) A normatív lakásfenntartási támogatást 12 hónapra kell megállapítani.

11. §.

(1) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülõ személy a szolgáltatás idõtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult.
(2) A támogatás összegének kiszámítására a 11. §.-ban foglaltakat kell alkalmazni.

12. §.

(1) A helyi lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat normatív, illetve a 11. §.-ban meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként, vagy önálló ellátásként nyújthatja.

(2) Önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek adható:

a.) akinek háztartásában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
b.) a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelemének 30 %-át.

(3) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: 2.500,- Ft.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem évente két alkalommal: március 31. és október 31. napjáig nyújtható be.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál költségként kell figyelembe venni:

a.) lakbért vagy albérleti díjat,
b.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztõ részletét,
c.) villanyáram, víz, és gázfogyasztás költségét,
d.) tüzelõanyag költségét:

da.) hagyományos fûtési mód esetén egy fûtési szezonra 50 mázsa fa vagy 10 mázsa szén.

(6) A (4) bekezdésben foglalt lakásfenntartási kiadások igazolásának módja:

a.) lakásbérleti vagy albérleti szerzõdés,
b.) pénzintézettel kötött hitelszerzõdés,
c.) a kérelem beadását megelõzõ 3 hónap közüzemi számlái,(a havonta azonos összegû  átalánydíjas szolgáltatás számláiból elegendõ egyet csatolni),
d.) tüzelõanyag költség számlával történõ igazolása:

da.) hagyományos fûtési mód esetén a tüzelõ (fa, szén) beszerzésének számlával történõ igazolása, illetve indokolt esetben számla hiányában, a kérelmezõ tüzelõanyag beszerzésérõl szóló nyilatkozata is elfogadható.

(7) A kérelem benyújtásának hónapjában teljes havi támogatás kerül megállapításra és kifizetésre.

(8) A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként is megállapítható, amennyiben a rendeltetésszerû felhasználás nem biztosított.

(9) A megállapított lakásfenntartási támogatás összege utólag, minden hónap 5.-éig kerül kifizetésre. A természetbeni ellátásként megállapított összeg az ügyfél által megjelölt közüzemi szolgáltatóhoz havonta, utólag, minden hónap 5.-éig kerül folyósításra fogyasztói számlára történõ átutalással.

(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

(11) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.

Ápolási díj

13. §.

(1.) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás a Sztv.40-44 §-ában foglalt feltételek fennállása esetén.

(2.) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó /Ptk. 685.b./ pont, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló:

a.) súlyos fogyatékos, vagy
b.) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását végzi.

(3.) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha:

a.) családjában az egy fõre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

14. §.

Az ápolási díj összege:

a.) a 12 §. /2/ bekezdésében szabályozott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos,
b.) a 12. §. /3/ bekezdése alapján megállapított ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ával azonos.

15. §.

Nem jogosult ápolási díjra a  hozzátartozó:

a.) a Sztv. 42.§./l/.bekezdésében foglalt esetekben,
b.) ha az ápolt személlyel azonos településen állandó lakó-, vagy tartózkodási hellyel  nem rendelkezik.

(2.) Nem állapítható meg ápolási díj annak a személynek az ápolása címén, akinek tartását polgári jogi szerzõdés alapján más személy vállalta.

(3.) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a.) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b.) az ápolást végzõ személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c.) az ápolt személy meghal,
d.) az ápolást végzõ személy vagy az ápolt személy lakóhelyét egy másik állam területére helyezi át és ott életvitelszerûen letelepedik,
e.) az /l/ bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(4.) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál idõpontját követõ harmadik hónap elsõ napjával kell megszüntetni.

16.§.

(l.) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a.) a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
b.) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul,
c.) az ápolt és vele közös háztartásban élõk jövedelemnyilatkozatát.

(2.) Az ápolási díjat megállapítani és folyósítani a kérelem benyújtása napjától kell.

(3.) Az ápolási díj folyósításának idõtartama szolgálati idõre jogosít. Az ápolási díjban részesülõ személy a díjból nyugdíjjárulék és – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén – magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának idõtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

(4.) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az önkormányzat kétévente felülvizsgálja.

Átmeneti segély

17. §.

(1.) A képviselõtestület a létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idõszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdõ személyek részére – kérelemre vagy hivatalból történõ eljárással – átmeneti segélyt nyújthat.

(2.) Átmeneti segély adható idõskorúak és gyermekek részére – hivatalból történõ eljárással – természetbeni juttatásként élelmiszer, édességcsomag, vagy utalvány formájában, kamatmentes kölcsönként, vagy alkalmankénti gyógyszertámogatással.

(3.) A Polgármester a rendkívüli helyzetbe került rászorulónak – ha azonnali anyagi segítséget más formában nem tud igénybe venni – átmeneti segélyt állapíthat meg.

18.§.

(1.) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt, aki:

a.) egyedülálló, és nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg,
b.) családjában az egy fõre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2.) Átmeneti segély készpénzben, vásárlási utalványban, költségek közvetlen átvállalásával, havi rendszerességgel vagy esetenkénti juttatásként állapítható meg.

(3.) Rendkívüli méltánylást igénylõ esetben a kérelmezõ évente legfeljebb egy alkalommal – jövedelmére tekintet nélkül – átmeneti segélyben részesíthetõ.

19.§.

(1.) Az átmeneti segély összege rászorultságtól függõen esetenként kerül megállapításra, legalacsonyabb összege: 2.000,- Ft.

(2.) Amennyiben a kérelmezõ összes körülményeire tekintettel megállapítható, hogy a készpénzsegélyt nem a rendeltetésének megfelelõen használja fel, az kiadható részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is.

(3.) Az utalványon a jogosult – a helyi vegyesboltban – élelmiszert, tisztítószereket vásárolhat, élvezeti cikkek, alkohol tartalmú ital vásárlására nem alkalmas. Az utalvány készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.

(4.) A vásárlási utalvány közokiratnak minõsül, ellenértéke megtérítéséért az önkormányzat felelõsséget vállal.

20.§.

Kamatmentes kölcsön

(1.) E rendelet 16.§./2/ bek. értelmében átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában annak nyújtható, aki önhibáján kívül került nehéz anyagi helyzetbe, vagy olyan rendkívüli kiadása merül fel, amely veszélyezteti a család létfenntartását és- e körülmény elhárulását követõen - a kérelmezõ rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2.) Kamatmentes kölcsön elsõsorban az alábbi célokra használható fel:

a.) saját vagy közeli hozzátartozó gyógykezelésére, gyógyászati segédeszköz beszerzésére,
b.) lakásfelújításra, lakáskarbantartásra,
c.) fûtéskorszerûsítésre,
d.) egyedi, méltányolható életkörülmény megoldására.

(3.) A kamatmentes kölcsön a /2/ bek. b-c. pontjában foglalt esetekben csak az ingatlan tulajdonosa részére állapítható meg.

21.§

(1.) A kamatmentes kölcsön összege: 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedõ összegû lehet.
Konkrét összegét – az ügy összes körülményeinek mérlegelésével – a képviselõtestület esetenként dönti el.

(2.) A kölcsön törlesztését a folyósítást követõ hónap l. napjától kell megkezdeni és egy éven belül vissza kell fizetni. A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeirõl szerzõdést kell kötni. E szerzõdésben mindkét házastársat, élettársat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni. A szerzõdés tartalmazza a felhasználás célját, a kölcsön összegét, a visszafizetésének feltételeit, a kölcsön késedelmes vagy nem fizetése esetén a behajtás módját.

(3.) A kölcsönszerzõdésben ki kell kötni, hogy amennyiben az adós vagy egyetemleges adóstársa bármely havi törlesztõ részlet befizetését elmulasztja, vagy azzal késedelembe esik, a hátralévõ teljes kölcsönösszeg egyösszegben a Ptk. 232. §./2/ bek.-ben meghatározott kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik. A kölcsönt – vissza nem fizetése esetén – adók módjára kell behajtani.

(4.) Nem részesíthetõ kamatmentes kölcsönben az, aki rendelkezik olyan vagyonnal, amely a válsághelyzetét megoldhatja, valamint az, aki a korábban igénybevett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

22.§.

Gyógyszertámogatás

(1.) E rendelet 16.§./2/.bek. értelmében az önkormányzat gyógyszertámogatás formájában átmeneti segélyt nyújthat annak a személynek, aki közgyógyellátásra nem jogosult, de szociális helyzete nem teszi lehetõvé gyógyszere megvásárlását és igazolt gyógyszerköltsége jövedelme 10 %-át rendszeresen meghaladja.

(2.) A gyógyszertámogatás adható rendszeresen folyósított átmeneti segélyként, folyamatosan is..

(3.) A gyógyszertámogatás maximális mértéke a havi gyógyszerköltség 50 %-a lehet.

Temetési segély

23.§.

(1.) A képviselõtestület temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérõl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segélyre a meghalt személy után az jogosult, aki:

a.) egyedül élõ és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg,
b.) családjában az egy fõre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.
c.) a temetés költségeit a nevére kiállított temetési számlával igazolta.

(3.) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(5.) A temetési segély összege: 20.000 Ft

(6.) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétõl számított 30 napon belül lehet benyújtani.

A kérelemhez mellékelni kell:

- jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemigazolásokkal,
- halotti anyakönyvi kivonat másolatát, helyben történõ halálozás kivételével,
- hivatalos temetési számla másolatát.

24.§.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

(1.) Az önkormányzat a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi jövedelem  nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történõ nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy e rendelet alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fõre jutó vagyon értéke nem haladja meg a Gytv. 19.§./7/ bekezdésében meghatározott értéket.

(2.) hatályon kívül.

(3.) A jövedelem átlag megállapításánál a hat hónap három hónapra csökkenthetõ, ha a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhetõ.

(4.) A támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás tovább folyósítható, ha:

a.) a jogosult felsõfokú tanintézet nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,
b.) a jogosult nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig.

(5.) Ha a támogatásban részesülõ tanulói jogviszonya megszûnik, a támogatást a megszûnés hónapjának utolsó napjától kell megszüntetni. A tanulói jogviszony megszûnését a törvényes képviselõ 8 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesternek, vagy a Körjegyzõi Hivatalban.

25.§.

(l.) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege – gyermekenként-:

a.) 2003. évben 4.600,- Ft,
b.) 2003. évet követõen az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22 %-a.

26.§.

(1.) A 23.§. /1/. Bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén emelt összegû rendszeres támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezõ, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerû rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idõskorúak járadékában részesülõ hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt.

(2.) Az emelt összegû rendszeres támogatás havi összege – gyermekenként - :

a.) 2003. évben 9.200,- Ft,
b.) 2003. évet követõen a költségvetési törvényben meghatározott összeg.

(3.) Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak – kormányrendeletben meghatározott mértékû – egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejûleg kell kifizetni.

27. §.

(1.) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása elõtt a gyermeket gondozó családban környezettanulmányt kell készíteni.

(2.) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot évente egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során környezettanulmányt kell készíteni. El lehet tekinteni a környezettanulmány készítésétõl abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy a gyermeket gondozó család vagyoni helyzetében a rendszeres támogatás megállapítása óta változás nem következett be.

(3.) A jogosultság elbírálásánál meg kell vizsgálni a gyermeket gondozó család vagyoni helyzetét, amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplõ adatok a környezettanulmány megállapításaival vagy az önkormányzat hivatalos tudomásával, valamint a gyermeket gondozó család életkörülményeivel nincsenek összhangban.

(4.) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a Gytv. 19. §. /4/ bekezdésében meghatározott közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók vagyonára.

(5.) A /3/ és /4/ bekezdés alkalmazása során vagyon alatt a Gytv. 19.§. /7/ bek. meghatározottal megegyezõen a következõt kell érteni:

a.) hasznosítható ingatlan, jármû, gépi meghajtású termelõ- és munkaeszköz, vagyoni értékû jog, melynek egy fõre jutó értéke a gyermeket gondozó családban:

aa.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy
ab.) együtt számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezõ megélhetésének feltételeit. A /3/ és /4/ bekezdésben foglaltak vizsgálatához a vagyon értékérõl a kérelmezõ nyilatkozatot tesz.

28. §.

(1.) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeli ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.

(2.) Természetbeli ellátás különösen: az iskolás gyermekek tankönyv-, tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjára, tandíj, kollégiumi térítési díj, egészségügyi szolgáltatás díjfizetésére, bérlettérítésre, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalására terjed ki.

(3.) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás a kérelem benyújtásától esedékes. Folyósítására a Gytv. 20. §. /3/ bek. a-b./pontja elõírásait kell alkalmazni.

(4.)A rendszeres gyermekvédelmi támogatást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezett

29.§.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

(1.) Az önkormányzat a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó család idõszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztetõ élethelyzetbe került.

(2.) Elsõsorban azokat a gyermekeket, családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezõ többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévõ várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elõkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elõsegítése, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3.) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeli juttatás formájában is nyújtható, elsõsorban a 27.§. /2/ bekezdésben írt esetekben.

30.§.

A rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felvételére és a gyermek érdekében történõ felhasználására a Képviselõtestület határozata alapján a gyermek nevelésével, oktatásával foglalkozó gyermekintézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a támogatást a szülõk nem rendeltetésszerûen használják fel. 

III. fejezet

Természetbeli juttatások

31.§.

Szociális rászorultságtól függõ juttatások

Keszü község Önkormányzata szociális rászorultság esetén a jogosultak részére az alábbi természetbeli juttatásokat biztosítja:

l.) Méltányossági közgyógyellátás,
2.) Köztemetés
3.) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

32.§.

Méltányossági közgyógyellátás

(1) A Képviselõtestület kérelemre az Sztv. 50 §.(2).bek.alapján méltányosságból – egy év idõtartamra közgyógyellátási jogosultságot biztosíthat annak a rászorulónak:

a.) akinek a családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b.) egyedül élõ esetén annak 300 %-át,
c.) akinek az igazolt havi gyógyszerköltsége eléri vagy meghaladja az egy fõre esõ havi jövedelem 15 %-át.

(2.) Gyógyszerköltségnek a háziorvos és a gyógyszerész által igazolt rendszeresen szedett gyógyszerek költségei számítanak.

33.§.

Köztemetés

(1.) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell – a halálesetrõl való tudomásszerzést követõ 30 napon belül – gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történõ eltemettetésérõl, ha:

a.) nincs, vagy nem lelhetõ fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b.) az eltemettetésre köteles személy a temetésrõl nem gondoskodik.

(2.) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat a köztemetés költségeit az eltemettetõ önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésérõl számított 60 napon belül kell bejelenteni.

(3.) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a.) a költségeket hagyatéki teherként az illetékes közjegyzõnél bejelenti vagy
b.) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4.) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselõ önkormányzat jár el a /3/ bekezdés szerint.

34.§.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

(1.) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából – az Sztv. 54.§.-a alapján -  annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát:

a.) akinek családjában az egy fõre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
b.) aki egyedül élõ és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal.

(2.)A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági bizonyítványt /továbbiakban bizonyítvány/ állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje legfeljebb 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az /1/ bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén ismételten is kiállítható.

(3.) A bizonyítvánnyal rendelkezõ személyekrõl a jegyzõ nyilvántartást vezet és a külön jogszabályok szerint bejelentési kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási szerv felé.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

35.§.

(1.) A bölcsõdés, óvodás és iskoláskorú gyermekek napközbeni ellátásáról az Önkormányzat Pécs M. J. Város Önkormányzatával, vagy más önkormányzattal kötött megállapodás alapján gondoskodik.

(2.) Az Önkormányzat a szociális és gyermekjóléti alapellátást közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott szakember útján biztosítja.

V. fejezet

36.§

Vegyes és záró rendelkezések

(1.) A rendszeres szociális ellátások igénybevétele esetén a jogosultak a saját és közös háztartásban élõ személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni a Polgármesternek, vagy a Körjegyzõi Hivatalnak.

(2.) A rendszeres pénzellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata között eltelt idõben a jogosultság feltételéül szabott értékhatárt a jövedelem  legfeljebb 10 %-kal haladja meg.

(3.) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba a 2.§.(2) bek. f. / pontja kivételével. . A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

(4.) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv., Gytv., és egyéb, a  tárgyra vonatkozó rendeletek szerint kell eljárni.

(5.) E rendelet hatálybalépésével Keszü község Önkormányzata  5/2001/VI.11./ sz., és 9/2001/XII.10/sz. rendeletekkel módosított – a szociális ellátásokról szóló – 4/2000/IV.11./sz. önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(6.) A rendelet kihirdetésérõl a körjegyzõ gondoskodik.

Keszü, 2003. október 8.

Antal Tamás
polgármester

Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa
körjegyzõ

Záradék:

Elfogadta Keszü község Önkormányzata Képviselõtestülete 2003. november 10.-i ülésén.

Kihirdetve: 2003. november 10.-án.

Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa
körjegyzõ