Keszü község Önkormányzata Képviselõtestülete

7/2004(V.5) sz. rendelete

az állattartás helyi szabályairól

Keszü község Önkormányzata Képviselõtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16.§ (1). bek. a./ pontjában biztositoitt jogköre alapján az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI törvény, valamint az állatok védelmérõl és kiméletérõl szóló 1998. évi XXVIII tv. alapelveivel összhangban az állattartás helyi szabályairól az Országos Településrendészeti és Épitési Követelményekrõl (OTÉK) szóló 253/1997(XII.20) Korm.rendelet 36.§ (5) bekezdése felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1.§

(1.) A rendelet hatálya Keszü község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(2.) Keszü község közigazgatási területén az állattartás csak a vonatkozó állategészségügyi és állatvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi szabályok, valamint az Országos településrendészeti és Épitési Követelmények ( a továbbiakban: OTÉK) a községre vonatkozó rendezési tervek és helyi épitési elõirások betartásával, e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel folytatható.

(3.) A rendelet hatálya nem terjed ki az alkalmi cirkuszi rendezvényekre, és állatkiállitásokra.

2.§

(1.) A rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportositása:
Haszonállat: minden háziállat, amelyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek.

- nagy haszonállat: ló, szamár, szarvasmarha, öszvér, póni
- kis haszonállat: sertés, kecske, juh, strucc-félék
- apró haszonállat: baromfi, húsgalamb, húsnyúl, prémes állat, méh.
- egyéb állatok: eb, macska, diszmadár.

Kedvtelésbõl tartott állat: fentieken kívül minden állat, amelyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek.

(2.) Mélyalmos állattartás: az az állattartási mód, mely során az állattartó az alom felújitásáról után almozással rendszeresen és folyamatosan gondoskodik, és az almot véglegesen egy-egy nevelési, illetve hizlalási idõszak befejeztével távolitja el.

II.

Az állattartási övezetek és övezetekben tartható állatok

3.§

(1.) Keszü község állattartási övezeteit és az ingatlanon tartható állatok számát a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2.) Eb- és macskatenyészethez, az egzotikus állatok és vadállatok tartásához a Képviselõtestület elõzetes engedélye szükséges.

III.

Az állattartás általános szabályai

4.§

Minden állattartó köteles megfelelõ életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztositani a tartott állat részére és egyben gondoskodni arról, hogy állattartása következményében mások jogai ne szenvedjenek.

5.§

(1.) Nagy és kis haszonállatot tartani csak a közegészségügyi, állategészségügyi, épitésügyi és környezetvédelmi elõirásoknak megfelelõen, arra alkalmas melléképületekben (istálló, ól, gazdasági épület) szabad.

(2.) Juh és kecske megfelelõen körülkeritett területen szabadon is tartható.

(3.) Apró haszonállat a lakóépület arra alkalmas, elkülönitett – nem lakás céljára szolgáló – helyiségében is tartható.

(4.) A méh kaptárak elhelyezésével kapcsolatban a méhészetrõl szóló 15/1969(XI.6) sz. MÉM rendeletben foglaltak az irányadók.

6.§

(1.) Az állattartásra szolgáló épületek és épitmények elhelyezésének feltételeit, különöse tekintettel a védõtávolságokra, a 2 sz. melléklet tartalmazza.

(2.) Kis és nagy haszonállatok – a szabadban tartottak kivételével- csak mosható és tisztitható padozattal ellátott melléképületben tartható.

(3.) Az állatok tartására szolgáló melléképületekben csak akkor tarthatók kis és nagy haszonállatok, illetve akkor folytatható árutermelõ állattartás, ha a melléképülethez kapcsolódóan a szivárgásmentes, fedlappal ellátott trágyalétároló is kialakitásra került, illetve a szilárd és almos trágya tárolója vizzáró alapzattal és szivárgásmentes oldalfallal lett kialakitva.

IV.

Az állattartás állatvédelmi, állategészségügyi közegészségügyi és környezetvédelmi szabályai

7.§

(1.) Az állattartó az állatok tartásáról az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályok elõirásai szerint – a jó gazda módjára – köteles gondoskodni. Az állattartó köteles az állat megbetegedése esetén annak gyógyitásáról gondoskodni.

(2.) Tilos az állatok kinzása, tartós nyugtalanitása, bármilyen módon történõ bántalmazása, egymásnak ugratása, elhagyása.

(3.) ha az állattartó nem képes, vagy nem kivánja az állatot tovább tartani, köteles megfelelõ elhelyezésrõl gondoskodni, állatorvossal kiirtatni vagy állatmenhelynek átadni.

(4.) Az állattartó a tartással anyagi kárt senkinek nem okozhat, az okozott kárért anyagi felelõsséggel tartozik.

8.§

(1.) Az állattartó az állatok tartására szolgáló melléképületek és hozzájuk tartozó létesitmények, területek tisztaságát az alábbiak szerint köteles biztositani:

-ólak és kifutókban, valamint azok környékén szagtalanitást kell végezni, és folyamatosa, szükség szerint de évente legalább négy alkalommal gondoskodni kell a rovarok, férgek és rágcsálók irtásáról, melyet szabadforgalmú szerrel az állattartó is elvégezhet,
-hagyományos állattartás esetén legalább naponként takaritani és legalább 7 naponként fertõtleniteni kell,
-mélyalmos állattartás esetén egy-egy nevelési, illetve hizlalási idõszak befejeztével, de legalább 8 hetenként kell takaritani és fertõtleniteni,
-a trágya és trágyalé tároló kiüritését szükség szerint kell elvégezni, és gondoskodni kell az elszállitásáról. A felhalmozódott trágya mennyisége a 3 köbmétert nem haladhatja meg.
-az állattartó olyan módon köteles a tisztaság érdekében a trágya és trágyalé tároló tisztántartásáról és kiüritésérõl gondoskodni, hogy az a közterület és más területekre ne kerülhessen, ne folyhasson, illetve szivároghasson ki.

(2.) A község belterületén (utcán, parkban, árokparton stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívül még felügyelet mellett sem lehet kiengedni.

9.§

a beteg- és betegségre gyanús, illetõleg veszett, vagy veszettségre gyanús állatot annak tulajdonosa köteles haladéktalanul a területileg illetékes hatósági állatorvosnak bejelenteni, és az állatot  a hatósági intézkedésig elkülöniteni.

10.§

(1.) Az állatatrtó az állategészségügyi és közegészségügyi elõirások betartásával köteles az elhullott állatot haladéktalanul a mûködõ állati hulladéklerakó egyikébe szállitani.

(2.) Amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztja, az állat elszállitásáról és ártalmatlanná tételérõl az állattartó költségére – hivatali úton – az önkormányzat gondoskodik.

11.§

A három hetesnél fiatalabb elhullott kis haszonállat, apró haszonállat, eb és macska tetemét az állattartó az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával saját ingatlanán is elföldelheti.

V.

Az ebek, a kedvtelésbõl tartott állatok és vadállatok tartására vonatkozó szabályok

12.§

(1.) Keszü község területén – az eb tenyésztést kivéve – ingatlanonként legfeljebb 2 (két) db eb, és annak szaporulata 3 hónapos korukig – tartható.

(2.) A Képviselõtestület indokolt esetében, kérelemre az (1.) bekezdésben foglaltaktól eltérõ eb tartást is engedélyezhet.

(3.) A veszélyes- és veszélyesnek minõsitett eb tartására, annak engedélyezésére az 1974. évi XVII. Tv. 5-8.§-ai, a 35/1997(II.26) Korm.rendelet, a 15/1997(III.5) FM.rendelet, továbbá a 15/1997(III.5) BM rendelet rendelkezései az irányadók.

(4.) Az eb tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon.

(5.) Az eb tartó köteles nyilvántartásba vétel végett a polgármesteri hivatalnál bejelenteni:

-a három hónapos kort elért ebet
-ha az eb elhullott, elveszett, vagy új tulajdonoshoz került
-tartási helye három hónapnál hosszabb idõre megváltozott
-az oltási igazolás – és számozott biléta felmutatásával az oltás megtörténtét ha az eb nem a tulajdonos állandó lakhelyén vagy az évi szervezett oltáskor részesült veszettség elleni védõoltásban.

(6.) Tilos az ebet- vakvezetõ eb kivételével – bevinni:

-játszótérre
-tiltó táblával megjelölt parkterületre
-vendégforgalmat lebonyolitó nyilvános helyiségbe
-élelmiszert árusitó üzletbe, piac területére
-ügyfélforgalmat lebonyolitó közintézmény épületébe.

13.§

(1.) Az eb tartó köteles évente egyszer a három hónaposnál idõsebb ebét veszettség ellen – a felhivásban megjelölt idõben és helyen – a hatósági állatorvossal beoltatni, az errõl kapott igazolást és azonositó számot az eb tartó köteles a legközelebbi védõoltásig megõrizni.

(2.) Az eb tulajdonos köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz bejelenteni a sérült személy adatainak közlésével, ha az eb embert mart meg.

(3.) A község területén póráz és felügyelet nélkül lévõ ebet kóbor ebnek kell tekinteni, melynek befogásáról, elszállitásáról, és tartásáról az önkormányzat gondoskodik. Az ezzel kapcsolatos költségeket az eb tulajdonosa viseli, ha ismert, vagy ismerté válik. Ebet csak az vezethet, aki féken tudja tartani.

(4.) Ebet tilos közterületre kiengedni, póráz nélkül közterületre vinni, vagy más módon lehetõvé tenni, hogy póráz és felügyelet nélkül a közterületre kijusson, vagy ott tartózkodjon.

(5.) Harapós vagy támadó természetû ebet a tulajdonosa köteles megkötve, vagy az eb kiszabadulását biztosan megakadályozó módon bekerített, illetve zárt helyen tartani, és az ingatlan bejáratánál a harapós ebre utaló megfelelõ figyelmeztetõ táblát feltûnõ módon elhelyezni.

(6.) Eb, és macskatenyészetet (értékesítés céljára történõ tartást) létesíteni az ÁNTSZ szakvéleményének betartásával – az önkormányzat képviselõtestületének engedélyével lehet kül- és belterületen.

(7.) Emberre veszélyes vadállat tartásához – a szakértõi nyilvántartást követõen – határozott idõre – legfeljebb három évre – az önkormányzat képviselõtestülete adhat engedélyt. Az engedélyben közölni kell a vadállat tartásának feltételeit.

(8.) Egyéb kedvtelésbõl tartott állat (éneklõ- és díszmadár, tengerimalac, aranyhörcsög, galamb, stb.) az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával a község egész területén tartható.

VI.

Szabálysértési rendelkezések

14.§

(1.) A jegyzõ – elõzetes figyelmeztetés után – a jogszabálysértõ állattartást megtiltja, illetve szabálysértési eljárást folytat le.

(2.) Szabálysértési eljárás a tulajdonos állattartási jogának korlátozása, illetve megszüntetésére irányuló egyéb hatósági intézkedés mellett is lefolytatható. Ismételt szabálysértés esetén az állat elkobzása is elrendelhetõ.

(3.) Szabálysértést követ el – feltéve, hogy a cselekmény súlyosabban büntetendõ rendelkezésbe nem ütközik-, és 30.000 forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható, aki:

a.) aki a 3.§ (2.) bekezdés szerinti állattartáshoz nem kéri ki a Képviselõtestület engedélyét,
b.) aki az 1. sz. mellékletben meghatározott állatszámnál többet tart,
c.) aki az 5.§-ban meghatározott életfeltételekre vonatkozó elõírást megszegi
d.) aki a 6.,7.,8. §-ok, a 10.§ (1.) bek. szerinti állatvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat megszegi,
e.) aki az ebek tartására vonatkozó – 12.§ (1), (4.), (6.) és 13.§ (1.), (3.), (4.), (5.), (6.) szabályokat megszegi,
f.) aki engedély nélkül tart vadállatot
g.) a 8.§ (2.) bekezdésben foglalt tilalmat nem tartja be.

VII.

Vegyes és hatályba léptetõ rendelkezések

15.§

(1.) Az állattartással kapcsolatban keletkezett ügyek – az államigazgatási hatósági ügyek kivételével – önkormányzati hatósági ügyek.

(2.) Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdekbõl vagy jelentõsebb csoportérdekbõl a képviselõtestület jogosult az állattartást korlátozni, a rendelkezések súlyosabb megszegése esetén az állattartás jogát megvonni.

(3.) Az e rendeletben nem szabályozott és engedélyezett darabszámot meghaladó mértékû állattartáshoz a kerületi fõ állatorvos, az ÁNTSZ illetékes intézete és a környezetvédelmi hatóság véleménye alapján a Képviselõtestület adhat engedélyt.

16.§

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárásról szóló – módosított – 1957. évi IV tv., valamint a szabálysértési eljárásról szóló 1999. évi LXIX tv. rendelkezései az irányadók.

17.§

(1.) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a köztisztaság fenntartásáról és az állattartásról szóló Pellérd községi Közös Tanács 2/1987(V.27) sz. rendelete II. fejezete és melléklete hatályát veszti.

(2.) A rendelet kihirdetésérõl a körjegyzõ gondoskodik.

Antal Tamás
polgármester

Lukácsiné dr. Barta Zsuzsa
körjegyzõ

Záradék:

Elfogadta Keszü község Önkormányzata Képviselõtestülete 2004. április 28.-i ülése.

Kihirdetve: 2004. május 5.-én

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Keszü község állattartási övezetei és az ingatlanon tartható állatok száma

Övezetek, tartható állatfajok és egyedszámok

I. sz. övezet

a.) Pécs Tortyogó és pellérdi vízbázis területe Dél-dunáltúli Vízügyi Ig. Vg. 23433-P/19972-42

Méhek és apró haszonállatokon kívül az állattartás 2 eb kivételével tilos

b.) Keszü Cserepes-dûlõ az állattartásra kijelölt övezeten kívül

2 eb, macska, díszmadár kedvtelésbõl tartott apróállatok

c.) Keszü Cserepes-dûlõ állattartó övezet

egyedi kérelemre, a Képviselõtestület engedélyével

II. övezet

Keszü község belterülete a Cserepes-dûlõ kivételével 

eb és macskatenyészet, egzotikus és vadállatok tartása a Képviselõtestület egyedi engedélye alapján.
E nélkül:vállalkozói illetve õstermelõi tevékenységet folytatók:

50 db nagy haszonállat
100 db kis haszonállat
300 db apró haszonállat

Kedvtelésbõl tartva:

4 db nagy haszonállat
10 db kis haszonállat
30 db apró haszonállat

III. övezet

Keszü község külterülete

E rendeletben szabályozott Köztisztasági és állategészségügyi rendelkezések betartásával az állattartás korlátozás nélkül folytatható.

2. sz. melléklet

Az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezési feltételei

I. Belterületen lévõ lakótelken az állattartásra szolgáló melléképület és az ahhoz csatlakozó zárt kifutó, valamint trágya – és trágyatároló az OTÉK-ban meghatározott módon, a hátsó kertben az alábbi védõtávolságok betartásával helyezhetõ el:

Védõtávolságok belterületen (méterben):

II. Mezõgazdasági rendeltetésû – külterületi, zártkerti – földrészleten állattartásra szolgáló gazdasági épület az alábbi védõtávolságok betartásával helyezhetõ el :

Védõtávolság mezõgazdasági rendeltetésû területen (méterben)